A GfK Csoport legutóbbi felmérésének eredményei szerint a magyar lakosság mintegy háromötöde saját egészségi állapotát jónak, nagyon jónak, illetve kiválónak értékeli. A magyarok a rossz és kitűnő szélsőértékekkel rendelkező ötös skálán 3,0 átlagot értek el ezzel. A felmérésben résztvevő tizenhárom ország összehasonlításában ennél rosszabb eredményt Románia (átlag: 2,7), Lengyelország (átlag: 2,6) és Kazahsztán (átlag: 2,6), közel azonos eredményt pedig Horvátország (3,1), Csehország (3,1) és Ukrajna (3,1) ért el.
Egészségi állapotuk megítélésében a magyar férfiak alig pozitívabbak (átlag: 3,1), mint a hölgyek (átlag: 2,9). A szubjektív egészség, illetve annak észlelése az adatok szerint az életkortól nagyban függ. Míg a 19 évnél fiatalabb korosztály egészségének minőségére átlagosan 4,1-es osztályzatot adott, addig ez az átlag a 30-39 éves korosztályban 3,4, 60 év fölött pedig 2,2.
Nem rossz a kínálat
A GfK kutatói kíváncsiak voltak arra is, hogy a megkérdezettek szerint hazánkban forgalomban lévő gyógyszerek között minden fontos gyógyszer elérhető-e, illetve hogy a lakosság a hazai, vagy a külföldi gyártók által előállított gyógyszereket preferálják-e.
A magyarok 56 százaléka úgy látja, hogy a legtöbb fontos gyógyszer kapható, 36 százalék szerint pedig minden fontos gyógyszer beszerezhető hazánkban is. A válaszadóknak csupán 7 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon más országokhoz képest kevesebb fontos gyógyszer kapható. E kérdés kapcsán jelentős különbség nem mutatkozik sem a két nem, sem pedig az egyes korosztályok vélekedésében. A forgalomban lévő gyógyszerek kínálata kapcsán a Romániában (38 százalék) és Kazahsztánban (38 százalék) megkérdezettek említettek legnagyobb arányban hiányosságokat.
Az idősebbek márkahűbbek
A megkérdezettek válaszainak alapján elmondható, hogy a magyarok mintegy harmada - 33 százaléka - a hazai gyógyszeripari termékeket részesíti előnyben a nemzetköziekkel szemben, ám talán ennél is érdekesebb, hogy a lakosság közel háromötödét (59 százalék) vásárláskor egyáltalán nem foglalkoztatja az egyes patikaszerek származási helye. A termékek gyártóit az életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban tartják számon a fogyasztók: míg a fiatalabb korosztályokban - 39 év alatt - átlagosan 27 százalék vásárol inkább magyar terméket, addig 60 év fölött ez az arány már 41 százalék. A legidősebbek körében az országos átlagnál alacsonyabb - 53 százalék - azoknak az aránya, akiknek nem fontos az adott szer származási helye, míg a legfiatalabbak körében ez az arány eléri a 68 százalékot. A nemek összehasonlításában a hölgyek bizonyultak némiképp érzékenyebbnek a származási helyet jelző megjegyzésekre: szükség esetén a nőknek 34 százaléka, a férfiaknak pedig 32 százaléka költ inkább a hazai gyártók termékeire.
Az egyes országokat vizsgálva kiderült, hogy a gyógyszeripari termékek piacán az osztrákok a leginkább protekcionisták, hiszen betegség esetén a megkérdezettek közel fele (48 százaléka) osztrák terméket vásárol. A hazai gyógyszergyártó által forgalomba hozott szereket preferálók aránya legalacsonyabb (13 százalék) az e téren jelentős hagyományokkal nem igazán rendelkező Kazahsztánban.
