Bár az Egyesült Államokban is a rövidlejáratú betétek vonzzák a legtöbb tőkét, a tőzsdei értékpapírok, így a részvények és részvényalapok lényegesen népszerűbbek, mint Európában - állapítja meg a GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal Europe legfrissebb tanulmánya.
A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal idén tavasszal nyolcadik alkalommal készítette el Befektetési barométer című tanulmányát, mely részben elemzi a háztartások vagyoni helyzetét; feltérképezi, hogy magánbefektetők mi módon fektetnének be 50.000 eurót (az Egyesült Államokban 50.000 dollárt, Közép- és Kelet-Európában 25.000 eurónak megfelelő pénzösszeget) és, hogy mely befektetési formák pozíciói erősödtek, melyek gyengültek. A tanulmány készítése során, 2006. áprilisában 16 ország 13 200 lakosát kérdezték meg.
Az idei első megkérdezés eredményei nem jeleznek komoly változásokat az előző időszakhoz képest. Továbbra is az Egyesült Államokban legmagasabb - mintegy 49 százalék - azon háztartások aránya, amelyek vagyona meghaladja az 50ezer dollárt. Európában a megkérdezett háztartásoknak ennél jóval alacsonyabb, mindössze 11 százaléka nyilatkozott 50ezer eurónál magasabb magánvagyonról. Közép-Európában és Magyarországon közel megegyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az összegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel.
Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számottevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, amibe a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarítási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik említett befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.
Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési "portfóliójában", a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.
Ha rendelkezésére állna 7millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előnyben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej-fej mellett a kötvények és az életbiztosítások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna első helyen. A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják: közép-európában a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a kutatás során vizsgát többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.
A magyarok megtakarításokra vonatkozó várakozásai 2006 tavaszán némiképp optimistábban alakultak a régió többi országában mérthez képest - vélhetően egy ma elvégzett felmérés már árnyalná ezt a képet. A magyarok 12 százaléka vélte úgy az idei első negyedévben, hogy valamivel, illetve sokkal többet pénzt fog majd félrerakni, mint az előző 12 hónapban. Közép-Európában csak 8 százalékot ért el ez az arány.
