Az első helyezett London belvárost a Luxemburgi Nagyhercegség 266 százalékkal követi, Brüsszel 223 százalékon áll, de az élcsoportban van még Hamburg (203 százalék), Île de France és a holland Groningen (180 százalék), valamint Pozsony (176 százalék), Prága (172 százalék), Stockholm (168 százalék) és Bécs (165 százalék) is.
Az EU-ban 41 régióban haladja meg az egy főre eső GDP a 125 százalékos szintet, ebből Németországban nyolc, Hollandiában is és Ausztriában is öt, Belgiumban négy, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban egyaránt három, Finnországban és Svédországban kettő-kettő, Csehországban, Dániában, Írországban, Franciaországban és Szlovákiában pedig egy ilyen régió van, illetve ide tartozik még a Luxemburgi Nagyhercegség is. Magyarországon egy sincs.
Az uniós átlag 75 százalékos fejlettségi szintje alatt 68 régió van. Ebből Lengyelországban 15, Csehországban, Görögországban és Romániában hét-hét, Magyarországon hat, Bulgáriában és Olaszországban 5-5, Franciaországban, Portugáliában és Szlovákiában 3-3, az Egyesült Királyságban 2, Spanyolországban, Szlovéniában, Észtországban, Lettországban és Litvániában pedig egy-egy található.
A legalacsonyabb egy főre eső GDP Bulgáriában és Romániában a jellemző. A legrosszabb adatot, Észak-Nyugat-Bulgáriában mérték, de a legszegényebb 20 régióban szerepel négy magyar régió is (Észak- Magyarország <40>, Észak-Alföld <41>, Dél-Alföld <42>, Dél-Dunántúl <44>). Az Eurostat az adatokkal kapcsolatban közreadott egy módszertani figyelmeztetést is: az adatokat befolyásolhatják az ingázók: a célrégiókban az adat túlbecsültek, míg azokban a régiókban, ahonnan ingáznak, az adatok alulbecsültek lehetnek.
2006 óta minden gazdasági mutató romlik
A tanulmány szerint 2006 óta minden gazdasági mutató romlik, megemelkedett a munkanélküliség, 2012-ben pedig tovább romlott a bruttó hazai termék (GDP) mutatója és csökkent a reálkereset is. Munkaerő-piaci szempontból nemzetközi összehasonlításban az ország elmarad a régió országaitól, az unió átlagos foglalkoztatási szintjét nem éri el az ország a fiatalok (15-24 évesek), az idősek (55 év felettiek) és alacsony képzettségűek körében sem. A 25-54 évesek, valamint a képzettebbek, magasan kvalifikáltak körében az eltérés nem jelentős. A fiatalokra külön kitér a tanulmány, amely azt állapította meg, hogy helyzetük kedvezőtlen, mert magas a munkanélküliség a 15-24 évesek körében, a korcsoport foglalkoztatása alacsony, és különösen kedvezőtlen a képzetlen fiatalok helyzete. A kimutatások szerint az emigrálók és a munkaerő-migránsok száma is emelkedett az elmúlt években, ennek oka lehet a külföldi bérelőny, az itthoni növekvő vagy stagnáló munkanélküliség. (Az EU-tól 500 millió eurót kapunk az ifjúság foglalkoztatásának javítására.)
