Az viszont, hogy ez milyen mértékben és milyen ütemben következik be, már a vállalatok árképzési mechanizmusának is kérdése - tette hozzá a szakértő a cikkben.
Nem szabad elfelejteni, hogy az olajárváltozás hatásának megjelenése az üzemanyagok árában mindkét irány esetén időigényes, és függ attól is, hogy a most tapasztalható zuhanást milyen piacrendeződés követi. A belföldi forgalmazású üzemanyagok döntő hányadát a hazai finomítóban állítják elő, amelyet az Oroszországból érkező vezeték táplál kőolajjal. Az orosz olaj árképzése pedig havonta történik, tehát a havi jegyzések átlagához kötik az adott hónapban leszállított orosz kőolaj árát. Vagyis ha egy napig látunk drámai esést az olajpiacokon, az biztosan megjelenik a havi átlagban, de a végeredmény kialakulása értelemszerűen nagyban függ attól is, hogy a hónap hátralévő részében hogyan alakulnak a jegyzésárak - magyarázta Grád Ottó.
A szakember szerint ugyanakkor senki nem érdekelt abban, hogy ilyen alacsony szinten stabilizálódjon a kőolaj világpiaci ára.
Azt gondolom, hogy az utóbbi időben jellemző, hordónként 50-70 dolláros ár volt az, ami az olajtermelő és -felhasználó országok számára is elfogadható volt. Ez volt az az árszint, amely mellett a gazdaságok stabilan voltak képesek működni, hiszen szem előtt kell tartani azt is, hogy a fejlett országok által előállított ipari termékek jelentős piacát éppen azok a kőolaj-kitermelő országok alkotják, amelyeknek most az áresés miatt a bevételeik jelentős mértékben visszaesnek. Tehát remélhetőleg gyorsan rendeződik a kőolajtermelő országok vitája, és visszaállhat egy stabilabb árszintre a jegyzés - mondta Grád Ottó.
