Működő e-kormányzatokról egyelőre a külföldi példák alapján lehet beszélni, így logikus volt, hogy a konferencia második napjának fenti című szekciója is erről szóló előadással kezdődött.

#img1#Bogóné dr. Jehoda Rozália, a Kopint-Datorg kordinációs igazgatója – a szekcióban az ajánlások kidolgozásáért felelős szakember – hangsúlyozta, hogy az informatika világában minden esztendő a korábbi léptékben hét évnek felel meg. A Kopint 2000. eleje óta készíti el negyedévenként összefoglalóját a magyar kormánynak arról, miként változik az e-kormányzat a világban. Ebből a szempontból a legfejlettebb országok négy nagy csoportba sorolhatók. Az elsőbe az USA, ahonnan a folyamat elindult, illetve Ausztrália, Kanada, Norvégia. A következő nagy csoportba tartozik Finnország, Svédország, Dánia, ahol az ottani IT-óriások sürgették a fejlesztéseket, mintegy piacot generálva maguknak. Őket fél-egy éves “késéssel” követték a japánok, illetve Szingapúr, Tajvan. És a negyedik csoport azoké, ahol egy átfogó stratégia jegyében, igen rövid idő alatt valósították meg a kormányok az e-goverment, mint Angliában (Tony Blair jelszava volt eredetileg az e-urope program), illetve Írországban, és amit kevesen tudnak, hogy ilyen Malajzia és Chille is.

Az Európai Unió, ahova Magyarország törekszik, direktívákat ad az e-kormányzat illetve e-demokrácia megvalósításához, ám a konkrét megvalósulás ezek mentén, tagállamonként más és más. Ami közös bennünk, hogy kötelező az egyéni eredményeket mások számára is hozzáférhetővé tenni, hogy okulhassanak belőlük, továbbá egy monitoring rendszer működik folyamatosan, és vizsgálja húsz kormányzati tevékenység e-megoldásait. Mérik az állampolgároknak (az adóbevallástól a gépjármű-regisztrációig), az üzleti szférának ((tb., áfa, cégbejegyzés, vám stb.) nyújtott állami szolgáltatásokat.

A fejlettség szerint négy fokozat különböztethető meg, és az uniós átlag ma a 3.fokozatba lép át: az első, amikor az információ elérhető elektronikus úton, a második az interakció megjelenése, ekkor már a nyomtatványok letölthetők majd hagyományosan kitöltve juttatható el a hatóságokhoz, a következő fokozat a kétoldalú interakció, tehát a nyomtatvány elektronikus úton való kitöltése és a cél a teljeskörű on-line ügyintézés. A fejlődés a világában igen dinamikus, fél év alatt 10-12 százalékos.

Egy független felmérés szerint e fokozatok mentén a legfejlettebb ország Írország, majd Svédország, Finnország következik, és a sort Belgium, Hollandia, Luxemburg zárja. Viszont ha azt nézzük, milyen mértékben veszik igénybe az ott élők a már rendelkezésre álló e-ügyintézést, akkor kiderül, hogy Svédország továbbra is listavezető, de jóval előrébb kerül Luxemburg és Belgium (azt a keveset, ami van, tehát az emberek igénylik), és egészen hátulra marad Írország (ahol már hozzászoktak a lakosok a lehetőséghez, ezért nem klikkelgetnek információkért a kormányzati portálokra, csak akkor lépnek fel, ha tényleg el akarnak intézni valamit gyorsan.)

Az EU tagjelölt országaiban az e-kormányzat műszaki feltételeinek a kiépítésében kisebb a lemaradás az EU átlagához képest, mint a használhatóság szerint – emelte ki Bogóné. – A fejlődő országokat vizsgálva megállapította, hogy a szegény országokban is népszerű, érdekességként említette, hogy Brazíliában az elnökválasztás az idén már papírmentesen zajlott.

Ami az e-kormányzati megoldások típusait illeti: vannak portálmegoldások, van, ahol a helyi önkormányzatokkal kialakított on-line kapcsolat oldja meg a feladatot, és számos helyi “e-világ”-i kísérlet létezik.

Tudatosítani kell az emberekben, hogy nem kell ahhoz informatikusi képzés, hogy felhasználói szinten használja valaki az e-kormányzat adta lehetőséget – hangsúlyozta az előadó befejezésként -, és csak merni kell megnyomni a gépen a megfelelő gombokat!


#img2#Dr. Danka Attila az a szakember a Kopintnál, aki arra kapott megbízást, hogy a hazai kormányzati portált kialakítsa, fejlessze. Kovács Kálmán informatikai miniszter a konferencia első napján már kitért előadásában az ezzel kapcsolatos konkrétumokra, Danka Attila pedig a második napon részletesen kifejtette. A lényeg: hamarosan kettéválik az ekormanyzat.hu két honlapra. A meglévő egy közigazgatási szakportál lesz, míg a létrejövő magyarország.hu szól majd a szélesebb közvéleményhez, lehetőséget adva egy interaktív vitára a lakosság és a kormányzat között (a komolyság érdekében valós személyek, névvel vállalt véleményére reagálnak majd a hivatalok vezetői), illetve az oldalnak lesz egy marketing funkciója, az ország jó hírnevének javítása érdekében. A két fő portálhoz mintegy ezer-ezerkétszáz honlap csatlakozik majd, témakörönként, egy “lapcsaládot” alkotva.

A hasznos internetes tartalom legfőbb szolgáltatója az állam és annak hivatali kell, hogy legyenek – szögezte le az előadó -, hiszen nála vannak az adatok, az információk.


#img3#Futó Iván az egyik ilyen állami hivatalt, az adóhatóságot képviselte a konferencián. Alighanem az egyik legjobban informatikávál ellátott intézmény az APEH, hiszen az elnökhelyettes 12 500 PC-ről, komoly és korszerű központi rendszerről és egy zárt belsőhálózatról számolt be. Ez tette lehetővé, hogy az APEH már 1997-től működtesse honlapját, gazdag tartalommal – ez nem az előadó minősítése, hanem e sorok írójáé -, letölhető programokkal, és lehetőséget kínálva az elektronikus levelezésre az adózóknak. (Egy félév alatt mintegy ötezer kérdést válaszoltak meg az adóhatóság szakemberei, igaz, e-szigno nélkül ezek csak tájékoztató jellegűek.)

Az APEH egyedi felhatalmazással az idén szeptembertől egy kiemelt ügyfélkörnek már biztosítja az elektronikus bevallás lehetőségét. A kezdeti tapasztalatok jók. A továbblépéshez pedig olyan problémákat kellene megoldani, mint az elektronikus aláírási törvény egyszerűsítése (ez a konferencia folyamán, különböző megközelítésekben, gyakran felvetődött!), szükség lenne egy archiválási törvényre és hogy a kormányzat – miközben támogatást ad, helyesen a versenyszférában -, ne feledkezzen meg az államigazgatás szolgáltató szerveinél sem az IT-fejlesztések finanszírozásáról.


#img4#

Legeza Péter, a Giro Rt. elnök-vezérigazgatója a hatalmas kérdéskör egyetlen, igen lényeges témáját emelte ki: az elektronikus aláírásét. Véleménye szerint az egységesítés és szabványosítás irányába célszerű elmenni, mert értelmetlen, hogy egy ügyfélnek akár öt-tíz azonosító csipkártyára is szüksége legyen, attól függően, éppen melyik intézménynél akarja ügyeit elektronikusan intézni. De az e-szignót nem szabad misztifikálni – hangsúlyozta az előadó -, hiszen az nem több, mint az aláírás pótlása, megkímélve az aláírót a személyes jelenléttől. A e-szigno törvény túlzott szigora is abból a félreértésből ered, hogy minden egyes e-aláírást minősített aláírásként értelmez, holott gondoljunk csak bele, hányszor van szükség csak az aláírásunkra, és hányszor kell ezt minősítetten, tehát közjegyző előtt megtennünk!


#img5#Érdi-Krausz Gábor, az Oki Systems ügyvezető igazgatója az üzemeltetési költségek aspektusából közelített az e-kormányzati témához. A konferencia első napján pro és kontra felvetődött az ingyenes hardverek és szoftverek juttatása azoknak a célcsoportoknak, akiket másként nehéz lenne bevonni a folyamatba. Az eladó azok mellé állt, akik ezt nem tartják jó megoldásnak. Helyette változtatni kellene azon, hogy “a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal”, azaz a beruházást és az üzemeltetést együtt célszerű megtervezni. Vegyünk egy egyszerű példát, a nyomtatót! A gép bekerülési költségének a kilenc-tizenkétszerese (típustól függően) az üzemeltetési költség három év alatt.


#img6#Strézs Erik, a Pest Megyei Illetékhivatal osztályvezetője akarva-akaratlanul arra az igen negatív jelenségre hívta fel a figyelmet, amikor egy központi stratégia és akarat hiányában mindenki önmaga kezd el barkácsolni. Az illetékhivataloknál az elektronizálás elképesztően alacsony szintű, és csak ott van némi előrelépés – mint például Pest megyében -, ahol a megyei önkormányzat felismerte ennek a tarthatatlanságát. Az előadó tehát a saját megyei hivataluk e-fejlesztési stratégiáját ismertette, aminek a megvalósítása két éve megkezdődött, és a cél még további évek elteltével az e-ügyintézés. Csakhogy, ezt a rendszert senki nem szánta mintaértékűnek más megyei illetékhivatalok számára – derült ki a kérdésekre adott válaszokból -, sőt, az se biztos, hogy az ország uniós csatlakozása után szükség lesz-e rá egyáltalán, mivel az EU-ban nem létezik illetékhivatal, tevékenységét az adóhatóságok keretében látják el.


#img7#

Kenesei János üzletágvezető – csatlakozva a szekció nyitóelőadásához – egy tíz országban készült felmérés eredményeiről számolt be, megállapítva, hogy az üzleti szféráénál lassabb ugyan, de biztos az e-kormányzatok fejlődése. Az Accenture tanulmánya szerint a világban szinte mindenütt felismerték ugyanis, hogy ennek célja a dinamikus kapcsolat kormányzat és állampolgárok között, gyorsítja az irányelvek hatálybalépését és aktívan bevonja az állampolgárokat. A megoldandó probléma azonban a fejlesztésben résztvevő köztisztviselők motiváltsága, a “kreativitás” biztosítása számukra. Ez egyébként a konferencia folyamán szintén többször felmerült, és azt értjük alatta, hogy azoknak a köztisztviselőknek, akik közvetlenül találkoznak az ügyféllel, nagyobb döntési szabadságot kellene biztosítani a hatékonyság érdekében. Az előadó ajánlása a magyar kormánynak, hogy ne apró lépésekben változtasson, hanem radikálisan.


#img8#

Szabó Márta egy kérdéssel fordult a hallgatósághoz: szeretnének-e gyakorlati tanácsot kapni ahhoz, hogy miként fogjanak hozzá a saját önkormányzatuknál, térségükben az e-ügyintézés kiépítéséhez? Miután erre természetesen igenlő választ kapott, a mindössze három éve alakult, de azóta több mint kétszáz projektet maga mögött tudó Webconsult Kft. igazgatónője egy modulokból felépíthető megoldást ismertetett. Szemben az előtte szólóval, ő a fokozatosságot javasolta –igaz, nem a kormánynak, hanem az önkormányzatoknak – egy igényt generáló honlap indulásával, onnan eljutva a teljes körű on-line ügyintézésig.Az első lépés az e-önkormányzathoz egy csapat felállítása, a második az adatok összegyűjtése, a célok és a célcsoport kiválasztásához, majd a hatásmechanizmus megtervezésén át jutunk el a portál indulásához.


#img9#Meleghegyi Tamás – hangsúlyt váltva – arra hívta fel a figyelmet, hogy a működő e-önkormányzat nem attól függ, van-e honlapja a településnek, ennél sokkal többről van szó. Az iktatástól, a pénzügyi rendszereken át a humán(bér)gazdálkodáson át a költségvetés készítéséig az önkormányzat belső működését kell először elektronikus rendszerbe terelni, amihez a KFKI Számítástechnikai Rt. igazgatója egy 8-9 millió forintból megvalósítható, már működő példát mutatott be. Ez a rendszer is tartalmazza az ügyfelekkel és a partnerekkel a külső kapcsolat létrehozását, amit azonban a megrendelők jellemzően egy későbbi, a beruházás második ütemében igényelnek. Az Európai Unióba történő belépéshez kiemelt feladat a regionális működés, a egységes riportok, statisztika feltételeinek a kialakítása, az egységes adatbázis, az analitika, a főkönyv, a vagyonkataszter nyilvántartási rendszerének az összhangba hozása – szögezte le az előadó.

E-Magyarország, E-kormányzat; befejeződött a kétnapos konferenciánk!

Kormányzati nézőpont (Kovács K., Baja, plenáris ülés 1.)

Nemzeti Fejlesztési Terv és e-agrárprogram (Habuda, Szanyi, plenáris ülés 2.)

Internetes vámolás (Kovácsics, plenáris 3.)

Parlamenti géptelenségek (Budafoki, Molnár, plenáris 4.)

Az üzleti szektor üzenete a kormánynak (első nap, I. szekció)

A megváltozott gazdaság igényei (első nap, II. szekció)

Működő e-kormányzat (második nap, I. szekció)

Kormány és önkormányzatok egymásért (második nap, II. szekció)

Konferencia estély

Üzleti etikai díj