Az Európai Unió állampolgárainak joguk van tudni, hogy mire költik az általuk fizetett adókat. Az Európai Bizottság 2006. május 3-án kiadott, Európai átláthatósági kezdeményezés (European Transparency Initiative - EÁK) című Zöld könyvben foglalt, a pénzügyi átláthatóságra vonatkozó javaslatok alkalmazása elősegíthetné a források felhasználásának nyomon követését és a nyitott egyeztetést, érdekérvényesítést.
A vitaindító anyagnak szánt EÁK három területen tárgyalja az átláthatóságot: lobbizás, az uniós támogatási források kedvezményezettjei listájának közzététele és a törvényjavaslatok előzetes konzultációja.
Ki, hol lobbizott
Jelenleg csak a törvényjavaslatok nyilvános konzultációjához való, hivatalos csatornákon keresztül eljuttatott hozzászólásokat kell közzétenni, arról nincs nyilvános információ, hogy a lobbista kinél és milyen eszközökkel lobbizott céljai elérése érdekében. A Zöld könyv értelmében az érdekképviselők önkéntes alapon regisztrálhatnák magukat a jövőben. A munkacsoport nem ért egyet ezzel a megközelítéssel, és javasolja a kötelező regisztrációs rendszer bevezetését, mely nyilvánosságra hozná a lobbista nevét, megbízóját, és a képviselt érdeket is. Mindemellett az EU országaiban már használatos etikai kódexeket egységes minimum-követelmények megfogalmazásával ajánlja megszilárdítani. Az intézkedések az átláthatóság elősegítésén túl egyúttal a lobbista elszámoltathatóságát és hitelességét támasztanák alá.
Hozzáférhető adatbázisok
A hazai szakértők véleménye szerint szükség van közösségi szinten a tagállamok azon kötelezettségének bevezetésére, hogy tegyék hozzáférhetővé a közös kezelésű EU-források kedvezményezetteire vonatkozó információkat. A minimálisan nyilvánosságra hozandó adatok minden forrás esetében a kedvezményezett neve, székhelye, támogatás jogcíme, összege és célja. A támogatásokat egy internetes honlapon javasolt közzétenni. A Strukturális Alapok forrásait illetően Magyarország ezen a területen élen jár, ugyanakkor komoly hiányosság, hogy az agrártámogatások kedvezményezettjeiről nem érhető el információ.
A törvényjavaslatok előzetes konzultációját illetően az Európai Bizottság a vonatkozó szabályok felülvizsgálatát tűzte ki célul, ehhez várja az érintettek eddigi tapasztalatait. A magyar munkacsoport véleménye szerint a széles társadalmi egyeztetés eléréséhez ma már nem elegendő a konzultáció 2002-ben elfogadott minimumkövetelményeiről beszélni. Ideje lenne a készülő vonatkozó bizottsági ajánlásokat olyan módon kialakítani, hogy biztosítható legyen a "Brüsszeli civileken" túl a kevésbé jól informált, rosszabbul finanszírozott szervezetek, érdekcsoportok véleményének összegyűjtése is. A reprezentativitás elve nem lehet a kritériuma a részvételnek, mert ezzel kizárjuk a nem tagsági alapon szerveződő, de releváns szervezeteket. Kritikus pont még a visszajelzések kérdése, és az előzetesen lefektetett szabályok, arra vonatkozóan, hogyan kezelik, beépítik-e a beérkezett véleményeket.
A sajtóközleményt jegyző szakértők:
- Alexa Noémi, közgazdász
- Csiky Katalin, közgazdász,
- Lőke András, újságíró
- Márkus Eszter, közgazdász
- Matheidesz Réka, közgazdász
- Nizák Péter, nonprofit szakértő
- Szegedi Bernadett, jogász
