A legismertebb az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog, azonban haszonélvezet más (ingó) dolgokon is fennállhat vagy akár hasznot hajtó jogokon és követeléseken is. (Előtérbe került például mostanában a földárverések kapcsán.) A haszonélvezeti jog létrejöhet a tulajdonos és a haszonélvező közötti szerződés útján, vagy jogszabály rendelkezése alapján. Utóbbira ismert példa az örökhagyót túlélő házastárs által örökölt haszonélvezeti jog, amit özvegyi jognak is szoktak nevezni. Amennyiben a haszonélvezeti jogot ingó dolgon alapították, akkor ehhez szükséges a dolog átadása is. Míg ingatlanon alapított haszonélvezeti jog esetén pedig az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges.
Mik a haszonélvező jogai?
A haszonélvező igen széleskörű jogosultsággal rendelkezik. Jogosult a dolog birtoklására és használatára. Ezen kívül jogosult arra, hogy a dolgot hasznosítsa és hasznait szedje, így például az ingatlan haszonélvezője az ingatlan bérbe is adhatja. Ezek a jogok a haszonélvezőt kizárólagosan illetik meg, tehát a tulajdonos is tartózkodni köteles attól, hogy a haszonélvezőt zavarja például a dolog használatában. A haszonélvezet ideje alatt még a tulajdonos is csak akkor gyakorolhatja e jogokat, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
A legfontosabb jog, ami viszont a haszonélvezőt nem illeti meg, az a dolog tulajdonjogával való rendelkezés. Azaz nem adhatja el a dolgot és nem terhelheti meg (pl. zálogjoggal). Nincs joga ahhoz sem, hogy magát a haszonélvezeti jogot ruházza át másra akár ingyenesen, akár ellenértékért. Viszont azt megteheti, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlását engedi át más személynek, ellenérték fejében. Ez utóbbi esetben tehát mintegy „bérbe adja” a haszonélvezeti jogot más személynek, anélkül, hogy az véglegesen más nevére kerülhetne. Erre a haszonélvezőnek akkor van lehetősége, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.
A haszonélvező kötelezettségei
A haszonélvező a jogaival a rendes gazdálkodás szabályai szerint élhet. A rendes gazdálkodás tartalmára nincs általános érvényű meghatározás, mivel nagyban függ például a haszonélvezet tárgyát képező dolog jellegétől, rendeltetésétől.
A haszonélvezőt terhelik a dologgal kapcsolatos terhek és a dolog használatával járó kötelezettségek, így például a haszonélvező viseli az ingatlan berendezési és felszerelési tárgyai javításának, cseréjének költségeit, lakásfestés költségét, az ingatlannal kapcsolatos közterheket, stb. Kivételt képeznek a rendkívüli javítások és helyreállítások, amelyek nem terhelik a haszonélvezőt. Rendkívül helyreállításról például akkor beszélhetünk, ha az ingatlant olyan károsodás érte, amelynek helyreállítási költsége az ingatlanból származó jövedelemmel vagy más előnnyel nem áll arányban.
A haszonélvező a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról köteles értesíteni a tulajdonost, és köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.
A haszonélvező köteles tűrni azt, hogy a tulajdonos a dolog használatát ellenőrizze. Ha pedig a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, vagy ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását más módon veszélyezteti, akkor a tulajdonos felszólítására köteles biztosítékot adni. Ha ennek nem tesz eleget, akkor a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
