Japánban is hasonló a helyzet. A lakosság becslése szerint a lakosság 10 százaléka bevándorló. A valóság azonban ennél jóval alacsonyabb: 2 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik bevándorlóra, akiről az emberek azt hiszik, hogy létezik, a valóságban csak egy jut.
A 10 vizsgált ország közül az ausztrálok felfogása volt az, ami leginkább egyezett a valósággal. Lengyelország áll a hiedelmek csúcsán, ott tévednek a leginkább az emberek a bevándorlók arányát illetően.
Az észlelésbeli különbség még markánsabb volt, amikor a válaszadókat arra kérték, hogy becsüljék meg a muszlimok arányát hazájukban.
A globális észlelési szakadék
Az Our World in Data által készített diagram adatai az Ipsos Perils of Perception jelentéséből származnak. A jelentés számos olyan területet kiemel, ahol a közvélemény nem egyezik a valósággal. A megkérdezett országok lakossága túlbecsülte a leggazdagabbak vagyonának nagyságát, és tévesen azt hiszik, hogy az emberölések aránya magasabb, mint 2000-ben.
A kérdés, hogy miért tér el a valóságtól az emberek észlelése
Először is, a médiavisszhang és a polarizáció, amelyek néha kéz a kézben járnak, befolyásolják azt, hogy az emberek hogyan látják a bevándorlást.
A valós életben szerzett tapasztalatok is alakíthatják az észlelést. Japánban például 2023-ban 23 millió turista kereste fel az országot, és több mint kétmillió külföldi ideiglenes munkavállaló élt ott. Így a nagyobb városokban élő japán állampolgárok úgy érezhetik, hogy több bevándorló él az országban.