A magyar kormány az EU-ban utolsóként állapodott meg a helyreállítási tervről, a kohéziós pénzek több mint fele befagyasztásra kerül, az uniós támogatások nagyobb részének kifizetése pedig csak az EU szabta feltételek teljesítése esetén történhet meg, addig pedig az Európai Bizottság folyamatos nyomás alatt tarthatja az Orbán-kormányt. Még akkor is igaz ez, ha a magyar kormány sikerként igyekszik kommunikálni a külpolitikáját, és ha a magyar miniszterelnök nemzetközi imázsa karakteresebb elődeiénél. Ezt az ellentmondásos folyamatot és az Orbán-rezsim befolyásépítésének sajátosságait elemzi a Political Capital és a Heinrich Böll Alapítvány együttműködésében készült friss tanulmány.
A nemzetközi befolyásépítés legitim cél, amellyel minden nemzet él, hogy bővítse mozgásterét, és érvényesítse politikai, biztonsági, illetve gazdasági érdekeit. Az orbáni befolyásépítésnek ugyanakkor számos, a demokratikus országoktól eltérő sajátossága van. A legfontosabb, hogy a nemzetközi építkezés stratégiai célja a hazai politikai rendszer hosszú távú fennmaradásának biztosítása azáltal, hogy a kormányzat számára megfelelő külpolitikai környezetet próbál teremteni, és ellensúlyozza a jogállam leépítése, valamint a rendszerszintű korrupció miatti kritikákat és eljárásokat.
További sajátosság, hogy a befolyásépítés nem intézményekhez, hanem érdek- és ideológiai alapon kiválasztott pártokhoz, politikai szereplőkhöz kötődik. Az Orbán-rezsim külföldi partnerei a „szuverenista”, „homogenista”, demokratikus értékekkel gyakran szembenálló, zárt társadalmat hirdető, autokrata aspirációkkal is rendelkező szereplők, az európai radikális populista és szélsőjobboldaltól Donald Trumpon, a brazil Jair Bolsonaron, a szerb Aleksandar Vučićon át egészen Vlagyimir Putyinig, sőt, Kínáig. A befolyásépítés magyar főszereplői pedig az Orbán-rezsim prominens politikusai (pl. Orbán Viktor, Novák Katalin, Orbán Balázs, Varga Judit, Szijjártó Péter), a kormányzat által szervezett „civil szervezetek” (GONGO-k) és „think tankek” (pl. Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, Alapjogokért Központ, Mathias Corvinus Collegium), valamint üzleti közvetítőemberek.
