Megyei bontásban községből városba költözve és családi háznál maradva Győr-Moson-Sopronban, Vasban és Zalában nyílik a legjobb lehetőség a váltásra: hasonló vagy akár egy kicsit nagyobb házhoz is hozzá lehet jutni egy ház eladását követően. A megyék többségében 60-85 százalék között mozog ez az arány, de Baranyában például nem éri el a 40 százalékot sem. Lakásba költözve ugyancsak Zala és Győr-Moson-Sopron áll az élen 86-91 százalékkal. A legtöbb megyében viszont csak egy 40-60 négyzetméteres lakást lehet venni egy 100 négyzetméteres ház árából, míg Somogyban, Nógrádban, Hevesben és Hajdú-Biharban kevesebb mint 40 négyzetméteres téglalakás lenne megvásárolható. A községből megyeszékhelyre költözés lehetőségeinek tekintetében szintén Győr-Moson-Sopron és Zala vezeti a rangsort.

Mire futja egy családi ház? 

Könnyebb helyzetben vannak a kisebb városokban élők, akik a megyeszékhelyre költözés mellett döntenek. Ebben az esetben is megfigyelhető azonban, hogy a keleti megyékben a nagyobb fajlagos árkülönbségek miatt nehezebb a dolguk, ugyanakkor a községekhez képest sokkal kevesebb esetben fordul elő, hogy egy kisvárosi családi ház árából még az eredeti alapterület 40 százalékának megfelelő ingatlanra sem futja.

Azok számára, akik megyeszékhelyen belül cserélnék családi házukat lakásra, Miskolcon a legkedvezőbbek a körülmények a váltásra, a borsodi megyeszékhelyen lehet a legnagyobb területű téglalakást vásárolni a családi ház árából, szinte ugyanakkora ingatlan is megszerezhető, mint az eredeti otthon volt. Panellakások esetében 86 és 115 négyzetméter között ingadozhat a 100 négyzetméteres családi ház árából megvásárolható ingatlan. A legkisebb alapterület Salgótarjánhoz, Kaposvárhoz és Szekszárdhoz kapcsolódott, míg a legnagyobb panellakás Szolnokon, Egerben, és Miskolcon volt elérhető a fajlagos árak alapján.