A GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 tavasza óta vesz részt a Michigani Egyetem licensze alapján készülő és a világ számos pontján mértékadónak tartott Fogyasztói Bizalom Index (FBI) felmérésben. A komplex FBI összegzi a háztartások tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóságát, jelenlegi anyagi helyzetük megítélését az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásokat, az ország következő 12 hónapban és elkövetkező 5 évben várható gazdasági helyzetének megítélését.
Hazánkban a komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) több, mint 14 pontos növekedést ért el a tavaly év végihez képest, így értéke soha nem látott magasságokba szökött, meghaladva a 204 pontot. Az FBI a 2005. év második felében, júniusról szeptemberre ugrott meg jelentősen (akkor 25 pontos növekedést tapasztaltunk), de ilyen magas értéket ezelőtt soha nem ért el. A 200-as értéket leginkább 2002 júniusában, az előző országgyűlési választásokat követően közelítette meg, akkor 197 volt az értéke. A Fogyasztói Bizalom Index tartósan 100 feletti értéke gazdasági fellendülésre utal.
Az FBI növekedését ezúttal egyszerre négy komponens szolgáltatta: legnagyobb mértékben (majdnem 20 ponttal) a háztartások jövő évi pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozások javultak. Emellett a háztartások jelenlegi pénzügyi helyzetének javulása, az ország következő 12 hónapban illetve következő öt évben várható gazdasági helyzetére vonatkozó várakozások kedvezőbbé válása serkentette a mutatószám értékének növekedését.Hasonló növekedés volt most megfigyelhető a Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) és a Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) esetében is, melyek eddig szintén soha nem tapasztalt magasságokat ért el. A VHI 175-ös értéke 2005 negyedik negyedévi értékhez képest 7 ponttal, a 231 ponton álló FVI pedig mintegy 21 ponttal magasabb az előző időszakban tapasztaltnál.
2006 első negyedévében a háztartások közel negyede érezte úgy, hogy családja jobb anyagi körülmények között él, mint egy évvel ezelőtt. Tavaly év végén még a háztartások kevesebb, mint egyötöde volt ezen a véleményen. Jellemző, hogy hosszabb távon mindig optimistábbak az emberek. Így van ez most is: a megkérdezettek 35 százaléka szerint családja anyagi helyzete egy év múlva jobb lesz, mint most. Ez az arány is növekedett 2005 decembere óta.
#page#
A családok anyagi helyzetükről alkotott véleményét tekintve azt tapasztalhatjuk, hogy 2006 márciusában 15 százalékos azok aránya, akik szerint családjuk anyagi helyzete folyamatosan javul, vagyis kedvezőbb most, mint az előző évben. Ők jövőre is javulást várnak. Ez az arány 1996 óta nem haladta meg a 10 százalékot.
Bár javultak az anyagi helyzetre vonatkozó várakozások, ugyanezt nem lehet elmondani a jövedelemre vonatkozó várakozásokról. Míg 2005 decemberében még a megkérdezettek 52 százaléka számított a következő egy év távlatában növekvő jövedelemre, ma ez az arány valamivel kisebb: 48 százalékos.
Érdekes, hogy bár a szakértők 2006-ra is 7 százalékot meghaladó munkanélküliségi rátát jeleznek előre, a lakosság körében 10 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik a munkanélküliség növekedésére számítanak a következő 12 hónapban. Most minden harmadik megkérdezett osztja ezt a véleményt.
Az elmúlt időszak eseményeinek ismeretében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 45 százaléka egy év távlatában növekvő hitelkamatoktól tart. Ez az arány tavaly év végére ugrott meg, és azóta is tartja magát.
Az inflációs várakozások az elmúlt fél évben nem változtak számottevően, továbbra is a megkérdezettek 65 százaléka számít növekvő árakra. Decemberhez képest némileg (12-ről 7 százalékra) csökkent azonban az árcsökkenést prognosztizálók aránya. Az év végén fokozta a reményeket a közelgő ÁFA-csökkentés, de a tapasztalatok alapján a fogyasztók várakozásai visszaálltak a korábbi szintre.
A tomboló választási kampány dacára az elmúlt fél évben a kormány gazdaságpolitikájának megítélése szinte változatlan: a megkérdezettek 42 százaléka látja megfelelőnek, míg harmaduk szerint a kormány rossz munkát végez. (A lakosság a kormány munkáját annak infláció- és munkanélküliség-kezelő tevékenysége alapján ítélte meg.)
A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv túl van a csúcspontján: tavaly ősszel a megkérdezettek háromnegyede gondolta úgy, hogy érdemes tartós fogyasztási cikket vásárolni, ma ez az arány már csak 65 százalékos. Jelentősen megváltoztak az ingatlanpiaci várakozások: csupán a megkérdezettek egyharmada gondolja úgy, hogy lakásának értéke nőtt az utóbbi időben. Negyed éve még 42 százalék volt ez az arány, 2004-2005-ben az 50 százalékot is meghaladta, sőt, két éve márciusban 70 százalékos volt.