A felmérésben részt vevők 28 százaléka gondolja úgy, hogy jobb pénzügyi helyzetben lesz a következő egy évben, míg 24 százalék borúlátó jövőbeni anyagi helyzetét illetően.

Az ország gazdasági mutatóival kapcsolatban is megoszlik a lakosság véleménye: a magyar válaszadók közel 50 százaléka gondolja úgy, hogy az elkövetkezendő időszakban javulás vagy stagnálás várható a hazai gazdaságban, míg közel azonos hányad ennél szkeptikusabban tekint a jövőbe.

A válaszadók fele számára továbbra is az olyan megélhetéssel kapcsolatos kiadások, mint az élelmiszerre (27%), a háztartási és fogyasztási cikkekre fordított költségek (28%), illetve a jelzálog és bérleti díjak (24%) jelentik a legnagyobb terhet. A rezsiköltségek kifizetését viszont csupán 15 százalék jelölte meg problémaként, amely arány a felmérésben részt vevő országok közül az egyik legalacsonyabb értéknek számít – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának nyolc országban, az ügyfelei körében végzett legújabb kutatásából.

Saját körülményeit illetően melyik miatt aggódik a leginkább?

Nőtt a megtakarítással rendelkezők aránya

A takarékoskodás terén jelentős pozitív változás volt tapasztalható az elmúlt időszakban. Az egy évvel ezelőtti felméréshez képest nagymértékben, mintegy 20 százalékkal csökkent a magyar ügyfelek azon hányada, amely nem rendelkezik valamilyen megtakarítással.  A felmérés alapján a megtakarítással rendelkezők havonta átlagosan 20 ezer forintnak megfelelő összeget tudnak félretenni.

A magyarok körében a legkedveltebb nyugdíj-előtakarékossági forma a magán-nyugdíjpénztári megtakarítás: az időskori öngondoskodás terén aktív a felmérésben résztvevő hazai válaszadók 60 százaléka magánnyugdíjpénztárban tartja a pénzét. A magán-nyugdíjpénztári forma mellett továbbra is élen járunk a felmérésben részt vevő országok között az otthon felhalmozott megtakarítások terén. Szlovákia mellett Magyarországon a legmagasabb azoknak az aránya, akik otthon tartanak jelentősebb összegeket.

A hazai válaszadók körében amellett, hogy nőtt a megtakarítási hajlandóság és lehetőség, magas a pénzügyi edukációra való igény is. 41 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a pénzügyi edukációs programok segítségükre lennének abban, hogy a jövőben tudatosabban tudják kezelni személyes pénzügyeiket. A megkérdezettek a háztartási költségtervezéssel kapcsolatos ismeretterjesztő lehetőségeket tartják kulcsfontosságúnak.

Fontos szempont a jó ügyfélkiszolgálás

Hitelfelvétel tekintetében a friss adatok szerint a magyar válaszadókat a megfontolt döntéshozatal jellemzi: kizárólag olyan hitelhez folyamodnak, amit előreláthatólag ki is tudnak majd fizetni. A hitelfelvétellel kapcsolatos megfontolt döntéseket támasztja alá az is, hogy a válaszadók, mintegy 47 százaléka minden nehézség nélkül vissza tudja fizetni a felvett hitelét. Ez az arány a korábbi felmérés eredményeihez képest jelentősen emelkedett.

A legmegfelelőbb hitel kiválasztásakor a magyarok több szempontot is figyelembe vesznek. A hazai lakosság számára fontos tényező a futamidő hossza és a hiteldíj-mutató mértéke, de nem elhanyagolható szempont a hiteligénylés folyamatának egyszerűsége, illetve a szolgáltatásnyújtás gyorsasága sem. A pénzügyi faktorok mellett a pénzintézet hírneve is befolyásoló erővel bír egy ilyen döntés alkalmával. Egy pénzintézet reputációjának megítélésében a válaszadók döntő többsége szerint számít, hogy igénybe vették-e már korábban is a szolgáltatást, jó-e az ügyfélkiszolgálás, közel 50% számára pedig a barátságos és őszinte munkatársak is fontos szempontot jelentek a döntésben.

Itthon nem divat a családtól kölcsönt kérni

A kutatás kitért arra is, hogy szorult anyagi helyzetben a megkérdezett országok lakosai mennyire számíthatnak családtagjaik, barátaik támogatására. Az eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon a legkevésbé jellemző a rokonoktól segítséget kérni: a megkérdezettek 39 százaléka válaszolta azt, hogy családtagja vagy barátja kölcsönkért tőle az elmúlt hat hónapban, míg a kutatásban szereplő európai országokban ez az arány átlagosan 48 százalék. Ugyanakkor a magyar válaszadók döntő többsége (76%) állítja, nem venne fel hitelt, hogy anyagi támogatást nyújtson családjának, barátainak. Mindez összefügghet azzal, hogy közel minden második magyarnak  (44%) volt már olyan tapasztalta, hogy közeli hozzátartozója nem fizette vissza neki a korábban adott kölcsönét.