Arányaiban és volumenében ez volt a közösség népességszámának legjelentősebb bővítése – és feltehetőleg az is marad. Az Európai Unió tizenöt tagállamának összesített lélekszáma ugyanis 2003. január 1-jén az első becslések szerint 378,5 millióra rúgott, és mivel a csatlakozásra esélyes tíz ország népessége ugyanebben az időpontban 74,5 millió volt, ha megvalósul a belépésük, úgy csupán minden ötödik „közösségi” lakosra jut egy-egy új keletű uniós polgár. Ugyanakkor ez a bővítés lélekszámban 1973 óta a legnagyobbnak ígérkezik. Amikor 1981-ben Görögországot, majd 1986-ban Spanyolországot és Portugáliát vették fel, az EGK lakossága száma végeredményben 58 millió fővel nőtt. Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ös csatlakozása az Európai Unióvá lett integrációhoz 22 milliós növekedést eredményezett.

A tíz ország belépése szerény hozzájárulással „kecsegteti” az Európai Uniót. Míg ugyanis tavaly a közösség tagállamaiban a népesség 3,6 ezrelékes növekedését mutatták ki, addig a csatlakozásra várókéban ennek pontosan a felét: 1,8 ezreléket. A természetes szaporodásban a jelenlegi tagállamok 0,8 ezrelékes növekedést értek el – szemben a jelölt országok negatív előjelű 1,1 ezrelékével; a nettó migrációban pedig az unió 2,7 ezrelékes gyarapodása messze felülmúlja a belépésre várók mínusz 0,7 ezrelékes értékét.

A tagállamok lélekszámának növekedése 2002-ben háromnegyed részben volt írható a határokat átszelő migráció számlájára. A bevándorlás különösen erőteljesen érintette Luxemburgot és Portugáliát (ezer lakosukra 6,7 fő jutott), Spanyolországot (5,6 ezrelékes hozzájárulással), és Írországot (5,1 ezrelékkel), míg Franciaországban volt a legalacsonyabb (mindössze egy ezrelék). Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat közlése szerint ha nincs jelentékeny bevándorlás, úgy Németország, Görögország és Olaszország népessége csökkent volna. A csatlakozásra várók közül öt országban haladta meg a kivándorlók száma a bevándorlókét, s a negatív egyenleg kiemelkedően nagynak bizonyult a Cseh Köztársaságban (4,7 ezrelék) és Lettországban (2 ezrelék).

A népességszám növekedése az unión belül 2002-ben tagállamonként jelentős eltéréseket mutatott. A listavezető 12,2 ezrelékkel Írország lett Luxemburggal karöltve (10,3 ezrelék), míg a sereghajtók közé Németország és Olaszország került (1,4, illetve 2,3 ezrelékkel). A csatlakozásra várók közül a népesség legnagyobb csökkenését Lettországban és a Cseh Köztársaságban jegyezték fel (7,3 és 6,1 ezrelék). A tíz jelölt közül csupán Ciprus (9,3 ezrelék), Málta (4,2 ezrelék) és Szlovénia (1,1 ezrelék) büszkélkedhet gyarapodással.