Orbán Viktor a választások előtt mondhatni zseniálisan ismerte fel, hogy az ukrajnai háború kommunikációja fogja eldönteni a magyar választások kimenetelét. A „béke barátja Bagarja” pozíció elfoglalása minden elképzelést felülmúló sikert hozott, olyannyira, hogy a közvéleménykutatók mindegyikét megtréfálta.

Merre tovább Magyarország? (Fotó: rosbalt.ru)

A választások előtt még egy nappal is minden komoly cég ugyan Fidesz fölényt mért, de a kétharmadot mindegyikük kizárta. Ennek ellenére a voksoláskor simán összejött az alkotmányozó többség a kormányzó pártnak. A választásokat követően azonban teljesen új helyzet alakult ki. Egyrészt a belpolitikai kommunikációs trükkökre már nincs szükség, másrészt szertefoszlott az az illúzió, hogy az ukrajnai háború hamar végetér és így, vagy úgy a kedélyek lenyugszanak, folytatódhat minden úgy, mint régen.

Diagnózis

Az orosz invázió kezdetekor még a nyugat is azt hitte, hogy Ukrajnát oly hamar szétzúzza Putyin, ahogy anno Hitler Franciaországot és marad talán egy kis terület, ahol kormányozhat majd egy „ukrán Vichy-kormány”. A II. világháborúban a Vichy-kabinetnek Franciaország déli kétötöde jutott. Az invázió megindulása, 2022. február 24-e után mindössze 2 nappal a helyzet annyira reménytelennek tűnt, hogy az amerikai kormány felajánlotta az ukrán elnöknek, hogy kimenekítik. Erre volt válasz Zelenszkij mára legendássá vált mondata:

Lőszerre van szükségem, nem fuvarra.

Azóta pedig fordult a kocka. A hitleri lerohanásos terv nem sikerült, az orosz hadsereg visszafordult és erőit arra összpontosította, hogy legalább Kelet-Ukrajnát bevegye. Mindebből Magyarország számára a legfontosabb információk:

• az ukrán háború nem lesz rövid
• a küzdelem kétesélyessé vált
• nyugat és Putyin között a kapcsolat véglegesen, visszafordíthatatlanul megromlott.

Magyarország eddigi hintapolitikája, mára egyértelműen különutas politika lett. Kérdés, hogy van-e értelme ennek a különutas politikának és meddig, hiszen már a hintapolitika sem tetszett Európa meghatározó vezetőinek, lásd a Fidesz kizárása az Európai Néppártból. Most pedig, hogy az orosz konfliktus miatt újra összezárt Európa, az egykor brexitelő Egyesült Királyság szíve újra együtt dobban az unió tagállamaival, akkor merre érdemes venni az útirányt. Mi legyen a Brüsszel ellen hangolt magyar közvéleménnyel és a magyar energiapolitikával?

Rossz és rosszabb utak

A Putyinnal folytatott barátkozás kétségtelenül hozott gazdasági eredményeket Magyarországnak. Egy olyan páratlan energiabiztonság jött létre, amire biztosan lehetett ipart és fejlődést építeni. Ugyanakkor ennek a barátságnak ára is volt, például Paks 2 túlméretezésénél biztos nem a szakmai érvek domináltak. Ráadásul e tekintetben romlott a helyzet, hiszen egyre világosabb a világ szakemberei számára, hogy az energiatermelésénél épp nem a centralizáció a megfelelő irány, hanem ennek ellenkezője, a decentralizáció. Az is látszik, hogy nyugat, az oroszok által nyújtott energiabiztonságot nem tudja megadni Magyarország számára, hiszen önmagának sem képes erre és most ezerrel keresi az alternatív energiaforrásokat. Márpedig eddig ez volt az egyik főpillére a magyar gazdaságpolitikának. További gond, hogy Magyarország és Oroszország finoman szólva nincs egy súlycsoportban. Ennek megfelelően Putyin simán felhasználta Magyarországot ukrajnai dezinformációs kampányában, aminek eredményeképpen a kormányhoz legközelebb álló kommunikátorok simán lehülyézték az összes magyart, aki azt képzeli, hogy Oroszország megtámadná Ukrajnát, történt ez mindössze 2 nappal az invázió előtt.

A másik út sem könnyű, visszafordulni Európa felé. Az elkóborolt fekete bárányt, különösen most, nyilván szívesen fogadnák nyugaton. Itt inkább a kiválóan felépített autokrata rendszert kellene újra gondolni. Hogyan lehet pótolni az uniós pénzekből felépített hűbérúri viszonyokat, amikor például a vidéki vállalkozó csak úgy juthat támogatáshoz, ha falujának lakosságából elkötelezett fidesz szavazókat farag. Hogyan lehetne azon változtatni, hogy az önkormányzatok ne az alapján részesüljenek a támogatásokból, hogy a polgármester kormánypárti vagy ellenzéki? Itt valami újat kellene kitalálni, hiszen az Európai Bizottság épp most küldött írásbeli értesítést Magyarországnak a jogállamisághoz kötődő mechanizmus elindításáról. És valljuk be, e területen valóban vannak gondok, hiszen azt a legelvakultabb fidesz hívő sem gondolja, hogy évekig csak a Közgép volt képes autópályákat építeni Magyarországon, majd, amikor Orbán Viktor összeveszett vezetőjével Simicska Lajossal, akkor hirtelen, néhány nap alatt teljesen alkalmatlanná vált a cég az ilyen munkákra. És hirtelen alkalmasak lettek azok a vállalatok, amelyek addig szóba sem jöhettek referenciahiány és egyéb okok miatt. Szóval e területen is valami új gondolat kellene.

A legveszélyesebb talán az lenne, ha légüres térbe kerülne Magyarország. Se Európai Unió, se Oroszország. A pakliban ez is benne van. A nyugati szankciók miatt Oroszország gazdasága recesszióba fordult, nem biztos, hogy ilyen körülmények között sokáig érdeke lesz még minket támogatni. A Magyarországon tevékenykedő uniós vállalatok pedig egyre szigorúbban tartják magukat a szankciós politikához, amitől ha eltérünk, ők kénytelenek lesznek innen kivonulni. Ezt viszont azonnal megérezné minden magyar polgár.

Jó hír, hogy Gulyás Gergely kormányszóvivő viszonylag békülékenyen reagált az Európai Bizottság levelére. A Magyar Távirati Iroda beszámolója szerint Gulyás hangsúlyozta: a kormány áttanulmányozta az Európai Bizottság levelét, és ennek értelmében semmi akadálya nincs az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának. Kifejtette: a bizottság levelében olyan felvetések vannak, amelyekről már hónapok óta egyeztetnek. Nincs olyan pont, ahol ne lenne nézetazonosság vagy ne találnának olyan megoldást, amely a kormány és a bizottság számára is elfogadható.

Csak remélhetjük, hogy Gulyás Gergelynek ezúttal minden szava a tiszta és szent igazság, és nemcsak egy újabb kommunikációs trükköt hallhattunk a kormányszóvivői tájékoztatón.