Végül de nem utolsósorban a kutatás kitért a történtek a magyarok pártválasztására gyakorolt hatására is. Noha az ilyen típusú „önelemzést” igénylő kérdések közismerten nehezen mérhetőek fel egy kérdőíves közvélemény-kutatás keratein belül, a nagyságrendek így is árulkodóak. A megkérdezettek döntő többsége (összesen 80 százaléka) pártválasztását a történtek vagy megerősítették, vagy nem gyakorolt rájuk hatást. Egy 7 százalékos kisebbséget (ez a kormánypárti táboron belül 10 százalék, egyéb ellenzéki szavazók körében 6 százalék, a Tisza-szavazók körében pedig csak 4 százalék) azonban a történtek elbizonytalanítottak (4 százalék), vagy egyenesen megváltozatta a szavazási szándékukat (3 százalék). Egy további 6 százalék pedig arról számolt be, hogy eddig nem tervezett részt venni a választásokon, de a történtek fényében mégis az urnákhoz fog járulni április 12.-én.
*Módszertan: az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. március 27.-én vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével. A mintanagyság 1200 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A reprezentativitást biztosító eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokra vonatkozó visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fenti politikai táborokra vonatkozó bontások ezekre a visszaemlékezésekre támaszkodnak. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb százalékos eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,9 százalék, azaz a fent bemutatott százalékos arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.
