Miért nem gondolnak a kisgyermekes anyákra a munkaerőpiacon?

A magyar háromgyerekes nők közel fele nem dolgozik, a részmunkaidő nem “divat”, kevés a családbarát munkahely. A kisgyermekes anyák foglalkoztatása pedig segítene a munkaerőhiányon. 

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Az anyák sok esetben nem tudnak egyszerre dolgozni és gyermeket, főként több gyermeket vállalni. Vagy azért, mert nem fér bele az idejükbe, vagy pedig azért, mert a munkahelyek jelentős része nem biztosít kellő támogatást számukra. Mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából fontos lenne a helyzet megoldása, hiszen sok nő nem szeretne család és karrier között választani, ráadásul Magyarországon szükség van mindkét szülő fizetésére. A jelenlegi munkaerőhiány miatt a cégek és a gazdaság számára sem mellékes a kérdés, így érdemes körbejárni azt.

Kép:GE

Megoldás a munkaerőhiányra: fókuszban a kisgyermekes anyák

Azt gondolnánk, hogy a munkaerőhiány fő nyertesei a munkavállalók, hiszen így nő a kereslet irántuk, megtartásuk pedig egyre fontosabbá válik egy cég életében. Ám úgy tűnik, annak ellenére, hogy a kiesett dolgozó miatt kieső termelés, az új dolgozó toborzási és betanítási költsége mind-mind a fluktuáció minimalizálása mellett szól, a hazai munkaadók még mindig nem fókuszálnak megfelelő mértékben erre a problémakörre. “Az employee experience, vagyis a munkavállalói élmény fejlesztése ma már ismert fogalom a cégek gyakorlatában nemzetközi szinten, de itthon még mindig gyerekcipőben jár. Pedig, ha vonzóbbak vagyunk, mint a konkurencia, akkor az ügyfelek számára is vonzóbbak leszünk. Ám a munkavállalói élmény mellett, a munkáltatói márka megfelelő kiépítése is rendkívül fontos.” - mondja Gázmár Domán, a munkavállalói élménnyel foglalkozó EMPX Solutions tanácsadója, aki szerint

a kisgyerekes családanyák még kihasználatlan munkaerőpiaci tartalékot jelentenek a munkaerőhiányos helyzetben.
A Profession egy korábbi felmérése is megerősíti, hogy a nők közel felénél a munkakeresés során igenis fontos szempont, hogy gyermekbarát legyen a munkahelyük.

A legnagyobb arányban Svédországban, Szlovéniában és Dániában dolgoznak a nők vagy a férfiak két-, három- vagy több gyermek mellett, a családbarát munkahelyeket illetően is ezek az országok járnak az élen. A munkavállalók nagy mértékben maguk formálhatják a munkaidejüket, viszont a legtöbb országban — ahogyan hazánkban is — a munkáltató szabja meg a munkarendet. Sok helyen már biztosítják a szoptató és pelenkázó helyiségeket, és külön programként figyelnek arra is, hogy a karrier, a bérek vagy további feltételek kapcsán ne különböztessék meg őket másoktól.

A franciáknál a családok közös étkezését 2 órás ebédszünetekkel támogatják, de a magánélet védelmében egyre több országban vezetik be a 6 órás munkanapokat is. Svédországban például a kismamák a szülés előtt ingyenes felkészítő kurzusokon vehetnek részt, majd azt követően 480 napos fizetett szülői szabadságra mehetnek el, ami idő alatt a fizetésük közel 80%-át ugyanúgy megkapják. Dániában az újszülött megérkezését követően még az édesapák is elmehetnek két hét szabadságra.

Az apák is mehetnek szülési szabadságra

A férfiak/apák helyzete is változik. Több EU-s országban az apák is egyre nagyobb arányban mennek “szülési szabadságra”, bár sok helyen a támogatás összege alacsony. 2018-tól Szlovéniában az apák 30 napos fizetett apasági szabadságra jogosultak, valamint minden szülő 130 napos szülői szabadságra jogosult. Az apáknak járó gyed anyagilag megkönnyítheti a családok életét, hiszen a férfi a gyed mellett foglalkoztatott lehet, ami még plusz bevételt jelenthet a családnak. Ha az apák maradnak otthon a gyermekkel, a nőknek könnyebben mehet a munkakeresés, illetve a munka világába való visszatérés is zökkenőmentesebb lehet.

Mi a helyzet itthon?

A KSH adatai szerint a vizsgált időpontban a nők 6,7%-a dolgozott atipikus munkaidőben, szemben az uniós 31,6%-os átlagával. A férfiak esetében a hazai érték 2,4%, az uniós érték 8,8% volt. 2017-ben az EU-ban a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya Hollandiában (76%), Ausztriában (47%) és Németországban (46%) volt a legmagasabb, míg a férfiaké Hollandiában (27%) és Dániában (16%). Hazánkban továbbra is túlnyomó részben a “kenyérkereső férfi” szerepmodell a megszokott, viszont egyre több apa dönt úgy, hogy ő marad otthon a gyermekével.

A szülési szabadság lejárta után a gyermeket nevelő szülő a gyermekgondozási díjra (gyed) jogosult. A gyed is viszonylag magas szinten pótolja a kiesett keresetet a gyermek kétéves koráig. Összege a korábbi kereset 70%-a is lehet. A gyedet a csed-del ellentétben az apa is igényelheti, ami azért érheti meg a családnak, mert a férfiak fizetése jellemzően magasabb. 2016-ban havonta átlagosan 2200 apa igényelt gyedet úgy, hogy mellette foglalkoztatott volt.

Merre tovább?

Egyre több munkáltató ismeri fel Magyarországon is, hogy miért fontos az otthon lévő kismamákat a cég vérkeringésében tartani a távollétük alatt. Ennek egyik módja, ha továbbra is meghívják őket a csapatépítő programokra, céges szakmai fórumokra, illetve ha változatlanul hozzáférnek az intranethez, így nem maradnak le a fontos információkról; a cégnél időközben bekövetkezett változásokról sem. Vannak olyan munkahelyek, ahol már a szülés előtt megkérdezik a kismamákat arról, hogy mikor tervezik a visszatérést, majd a korábbi terveket félévente pontosítják. Ez nemcsak a tervezhetőség miatt fontos. További előnye a meglévő iparág, a cég ismeret élőn tartása.

A KSH 2014-2018-as munkaerőpiaci felméréséből kiderül, hogy az elmúlt időszakban nőtt a kisgyermekek ellátását szolgáló intézményi férőhelyek száma, anyagilag érdekeltté tették az érintetteket a gyermekgondozási ellátás melletti munkavállalásban. Magyarországon is növekszik a családbarát munkahelyek száma. 2018-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma újabb hat intézménynek adományozta a családbarát munkahely címet és további 42 cég kapott díjazást a témában.

“Más országokban a gyermek-és családbarát munkahelyek már megszokottnak mondhatók, és itthon is egyre jobban terjednek a cégeknél a kisgyermekes munkavállaló gyermekei számára berendezett játszószobák az irodákban.” - mondja Gázmár Domán. “Az ilyen munkahelyeket megbecsülik a dolgozók, lojálisabbak hozzájuk, ami hosszú távon a gazdasági előnyökhöz juttathatja a cégeket. Mindenek előtt a közvetlen vezetővel való kapcsolat; bizalmi szint az, ami az egyéb összetevők mellett alapjaiban határozza meg a munkavállalók mindennapi élményét ”- teszi hozzá az EMPX Solutions tanácsadója.

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo