Már decemberben rebesgették az osztrák szakértők, hogy a 2006. évi első féléve során, amikor is az Unió elnöki tisztét Ausztria tölti be, felveszik a harcot az áfacsalókkal. A határokon átnyúló kereskedelem során évente mintegy 60 milliárd euró áfa "tűnik el" a költségvetés zsebéből. Az utóbbi napokban Kovács László adóügyi uniós biztos is a kezdeményezés mellé állt.

A határon átnyúló adócsalás lényege az, hogy az uniós belső piacon vásárló társaság nem fizet forgalmi adót az áru átvételekor, hanem azt egy későbbi időpontban saját államának kincstárába utalja. Amennyiben azonban a - vélhetően - fantomcég forgalmi adóval terhelten továbbértékesíti a terméket, majd anélkül, hogy áfát fizetne, eltűnik, a központi költségvetés károsul.

Erre nyújtana megoldást az osztrákok által javasolt módszer, a fordított áfakivetés, mellyel meg lehetne akadályozni az efféle visszaélést, az áfát ugyanis az eladó cég számolná el, majd a bevallásában visszaigénylehetné azt. Az intézkedés bevezetését lassítja, hogy a tapasztalatok szerint egy adózást érintő módosítás legkevesebb két év alatt megy át az EU útvesztőjén.

Többen pedig már most aggódnak, hogy csorbulni fog az átláthatóság szempontjából mindezidáig legtisztábbnak tartott forgalmi adó renoméja az intézkedés nyomán. Ráadásul a kis cégeknek nagyon sok adminisztrációs többletterhet jelentene a megoldás, nem is beszélve a hazai speciális viszonyokról. Így például az evázókra - az adózási forma definíciójából adódóan - nem alkalmazható a módosítás.