A népességszámot nem kizárólag a születésszámok befolyásolják. Hasonlóan fontos az is, hogy a halálozások hogyan alakulnak, illetve a vándorlási mérleg (be- és kivándorlás különbsége) milyen egyenleget mutat.

Hiába a viszonylag jó számok, mégis öregszik a magyar!

Habár európai összevetésben a magyar születési ráta különösen 2011-től 2022-ig felettébb kedvezően alakult, mégis fenyeget a társadalom elöregedésének veszélye. Ennek egyik oka a Bankmonitor szakértői szerint az, hogy a szülőképes korú nők száma (a Ratkó-unokák kiöregedésével) mostanra jelentősen csökkent. Ha pedig eleve kevés nő tud szülni, akkor a magas születési ráta is alacsony születésszámokhoz vezethet.

Ezt jelzi az időskori eltartottsági ráta várható alakulása is, amely a 65 évnél idősebbek és a 15-64 éves korú lakosok számának arányát mutatja. Mivel Magyarországon éppen 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, így ezt a mutatószámot úgy is értelmezhetjük, hogy hány nyugdíjas korú lakos jut egy aktív korú állampolgárra.

Az Eurostat gyűjtése szerint a 2023-as magyar adat valamivel kedvezőbb az uniós átlagnál. Hazánkban száz aktív korú lakosra 31,9 nyugdíjas korú lakos jutott, miközben az Unió egészében ez 33,3 volt. Ha azonban előre tekintünk a távoli jövőbe, mindenütt az időskori eltartottsági ráta drasztikus növekedését várhatjuk. 2060-ban (azaz mire az 1995-ben születettek betöltik a 65 éves kort) az Unió egészében 53 időskorú lakos jut majd száz aktív korú lakosra. Magyarországon ennél enyhén alacsonyabb, de a mostaninál sokkal magasabb érték (49,7) várható.