Az IT-szektor a korai csalódások és kiábrándulások ellenére is fellendülés elébe néz, vallja Kóka János, az IVSZ elnöke. Szerinte az informatikai piac magyarországi fejlődésére is alkalmazható a Gartner piackutató cég ún. Hype-görbéje, mely az új technológiák kiváltotta társadalmi reakció és a tényleges piaci hatás közti különbséget szemlélteti: a bevezetést kísérő pszichológiai reakció mindig meghaladja a valós gazdasági súlyt. Később pedig a két érték aránya megfordul, azaz a köztudat számára természetessé vált technológia jövedelmezősége egyenletesen növekedni kezd.
Még mindig lépéshátrányban
A magyar internet-hozzáféréssel rendelkező cégek többnyire csak a saját weblap készítés és emailezés lehetőségét használják ki, egyéb elektronikus üzleti funkciókkal nem élnek, emlékeztetett Kóka János a GKI adataira hivatkozva. Az e-business megoldásokat még nem alkalmazó vállalatoknak azonban egynegyede jelezte, hogy a jövőben tervezik ilyenek bevezetését, tette hozzá.
Az egymással versengő jövő-fogalmak közös elemei a fogyasztóközpontúság és a költséghatékonyság növelése, amikhez szorosan kapcsolódik a valós idejű működés. Az azonnali válaszlépések lehetőségét teremti meg például a logisztikai folyamatok teljes integrálása. Egy cég operatív hatékonysága így akár 10-15 százalékkal is emelkedhet, nem beszélve arról, hogy az online rendelések mindössze 2 százaléka tartalmaz hibát, szemben a faxon leadottak 30 százalékával. A felhozott példák szerint a Dell Computernél az ellátási lánc integrálása 20 százalékos hatékonyság-növekedést eredményezett, míg a General Motorsnál a gyártási folyamat 50-80 napról 15-20 napra rövidült. A folyamatokat a háttérből kiszolgáló IT-szektor legfontosabb tendenciái ma a növekvő mobilitás kiszolgálása, a szabványok egységesítése és a biztonsági fejlesztések.
Vállalatok növekvő oktatási és társadalmi szerepvállalása
Az ipar oktatásba való bekapcsolódásának nem titkolt célja annak megvalósítása, hogy az egyetemekről, főiskolákról kikerülők azonnal "hadba foghatók" legyenek, amihez hozzátartozik a tananyag és vizsgarendszer korszerűsítése. Emellett a szektor labor- és szakképzési hozzájárulásokkal, ösztöndíjakkal támogatja az oktatási szerveket, ilyen programjai vannak többek között a Matávnak, Vivendinek, Microsoftnak, SAP-nak és Ciscónak. A Microsoft és a Cisco a felsőoktatás intézményeibe kihelyezett órákon kívül saját, professzionális végzettséget nyújtó oktatási programokat is kínál. A kutatás-fejlesztési célú együttműködések mellett várható, hogy hazánkban is nagyobb teret nyer a kooperatív képzés, azaz végzős hallgatók számára lehetővé tett szakmai gyakorlat. A tudásalapú társadalom alapját képző life-long learning támogatása pedig még inkább a vállalatokra hárul, például nagy igény mutatkozik a tartalomfejlesztésre az informatikai szakma számára.
Európai szinten a hálózatra épülő gazdaságot támogatja a tavaly júniusban Sevillában aláírt "eEurope 2005" program, mely a térség piacának dinamikussá tételét, informatikai alapjainak megerősítését célozza. Az "eEurope +" nevű ág a csatlakozó országok felzárkózásának előmozdítására lett létrehozva, az alapvető cél itt átfogalmazódik az internetes infrastruktúra kiépítésére. Magyarországi viszonylatban gondolkodva az IHM mellett az IVSZ készített stratégiai tervet, nagy hangsúlyt fektetve az informatikai szakma társadalmi céljainak kijelölésére is, mint az informatikai közszolgáltatások kiépítése vagy a hozzáadott értékű munkaerő biztosítása.
IVSZ: a kicsik védelme egy növekvő piacon
Az IVSZ szerepét elsősorban piaci és nem társadalmi jellegűnek tekinti, így küldetésük középpontjában az informatikai piac tortájának - nem csak annak egyes szeleteinek - növelése áll. A szervezet a szakma érdekérvényesítő szerveként igyekeznek működni, ami elsősorban lobbi-típusú tevékenységeket jelent, szögezte le a szervezet elnöke. "A kormányzatnak fel kell ismerni az IT társadalmi impaktját", fogalmazott Kóka János, rámutatva, hogy az informatika területén a gazdaság és társadalom érdekei sok tekintetben egybeesnek. Az IVSZ tagvállalatainak 70-80 százalékát kis- és középvállalatok teszik ki, de ez az arány várhatóan tovább fog nőni az EU-csatlakozás után, ugyanis európai mércével sok nagyvállalat átcsúszik majd a KKV kategóriába. Ezeknek a kis cégeknek nyújt majd segítséget a szövetség az EU-s pályázatok ügyintézésében való részvétel mellett akár az érdekek "kilobbizásában" való szerepvállalással is. Ennek megkönnyítéséhez regionális központokat hoz majd létre. "Live as if you were to die tomorrow, learn as if you were to live forever", azaz élj úgy, mintha holnap kellene meghalnod és tanulj úgy, mintha örökké élhetnél - idézte Gandhit a magyar informatika showman-e zárógondolatként, a gazdasági táblázatok után az indiai bölcs arcképét varázsolva a kivetítőkre.
Kóka János előadásának letölthető slide-jai.
