Az év elején mind az ország helyzete, mind a háztartások kilátásai tekintetében érezhetően mérséklődött a lakosság pesszimizmusa, ám a népszavazási kampány utolsó heteiben ismét megnőtt a borúlátók tábora. A gazdasági közhangulatot átlagoló konjunktúra-index értéke így március elejére visszaesett a januári szintre, és áprilisra valamelyest tovább romlott. Kismértékben árnyalja a képet, hogy a lakosság hangulata még így is valamivel jobbnak mondható, mint a 2007-es év legalacsonyabb szintjét produkáló utolsó két hónapjában.
Hihetetlen számok
A Medián felmérése szerint az elmúlt évi inflációra vonatkozó becslések több mint fél éve átlagosan 18-20 százalék között, míg a jövőre vonatkozóak 19-21 százalék között alakulnak. Eközben a munkanélküliségre vonatkozó becslések november és március között érzékelhetően mérséklődtek, majd áprilisra ismét romlottak. Január és március között az elmúlt évre vonatkozó becslések 20-21, a jövőre vonatkozóak 22-23 százalék között maradtak, ám áprilisra a becslések átlaga ismét 23, illetve 25 százalékra emelkedett. (Valójában az infláció az idén 6 százalék körül, a munkanélküliség 8 százalék körülire várható - szerk.) Mindent egybevetve az utóbbi hónapokban a lakosság leginkább az infláció stagnálásával vagy kismértékű romlásával, illetve a munkanélküliség enyhe emelkedésével számolt.
Csak minden ötödik
Minden bizonnyal a karácsonyi vásárlás okolható azért, hogy decemberről januárra rendszerint csökken azon háztartások aránya, ahol a kérdezést megelőző hónapban félre tudtak tenni a jövedelmükből valamennyit. Ez a visszaesés az idei év elején sem maradt el, ám a megtakarítók aránya egészen márciusig tovább csökkent. Április elejére azonban ismét a háztartások 20 százalékában tudtak megspórolni valamennyit (jellemzően a jövedelmük 10-20, átlagosan 14-16 százalékát). Az év első hónapjaiban összességében a válaszadók mintegy 8 százaléka számolt be arról, hogy hitel felvételét tervezi, közülük minden második tudott emellett a saját jövedelméből is félretenni.
