"Az élelmiszerek vártnál nagyobb (éttermi árak nélkül is 4,6 százalékos) áremelkedése azt mutatja, hogy az árrésstop hosszabb távon hatástalan eszköz az inflációval szemben. Az egyszeri hatáson túl nem is lehet az, miután a 2024 második felében indult áremelkedési hullámot nem a kiskereskedelmi árrés alakulása okozta – írta Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára a pénteken megjelent infláció adatra reagálva.
Erre utal a Gazdasági Versenyhivatal két termékkörben (tej és tejterméke, illetve tojás) végzett vizsgálata is, ami arra a következtetésre jutott, hogy a 2024 második felében indult árhullám leginkább a termelők és feldolgozók rezsiköltségeinek emelkedése, a munkaerő drágulása, valamint a termékdíjak növekedése miatt alakult ki, miközben a kiskereskedelmi árrések 2023 közepe óta csökkentek, vagy nem változtak. Az áremelések irányába ható felsorolt tényezők az élelmiszer gyártás minden szegmensére (hús, kenyér, stb) egyformán hatnak, és most kiegészülnek az idényáras termékek drágulásával. Ezeket a hatásokat az árrésstop legfeljebb elfedni tudja, kezelni nem.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség éppen ezért úgy gondolja, hogy a bajokat ott kellene kezelni, ahol keletkeznek, és nem máshol, éppen ezért indokolt az árrésstop augusztus végi kivezetése. Az árrésstop lényegében minden elemében káros a kereskedelemre, a lakosságra, sőt az egész gazdaságra nézve: a kereskedelem kénytelen visszafogni a beruházásait, kevesebb, és kisebb mértékű akciót tud indítani, és nemhogy ellenállóbb, de éppen kiszolgáltatottabb lesz a beszállítók felől érkező árnyomásnak, ez tükröződik is a mostani áremelkedésekben - közölte az OKSZ főtitkára.
