Az érvényben lévő jogszabályok alapján hazánkban horgászati tevékenységet kizárólag állami horgászjegy birtokában lehet folytatni. Ennek hiányában az illegális horgászat halvédelmi bírság kiszabását és a horgászjegyváltástól történő eltiltást vonja maga után.
E jogkövetkezmények alól egyedül a halastavak (haltermelési létesítmények) esetében mentesülhetnek a horgászok. Halastónak minősül az elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló – kifejezetten e célra tervezett és engedélyezett – haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat.
Magyarországon minden olyan vízterület, amely nem halastó, azonban a hal életfeltételei benne biztosítottak, halgazdálkodási vízterületnek minősül. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászati tevékenységet csak az állami horgászjegy kiváltását követően, névre szóló területi engedély birtokában, a jogszabályban meghatározott eszközökkel lehet folytatni, meghatározott fajú és mennyiségű halra vonatkozóan. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen – szintén állami horgászjegy birtokában – csak az invazív halfajokat lehet megtartani.
A NÉBIH felhívja a horgászok figyelmét, hogy a jogszabályban előírt kötelezettségek betartása alól a magántulajdonban lévő horgásztavak sem mentesülnek! A rájuk alkalmazandó szabályozás a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekével azonos.
Érdemes tehát kétkedve fogadni a megtévesztő, sok esetben túlzottan kecsegtető hirdetéseket, miszerint az érintett tavon való horgászathoz nem kell állami horgászjegyet váltani, kettőnél több bottal is lehet horgászni vagy esetleg nem érvényesek a különböző tilalmak.
