A jelentés szerint az üzleti élet általában profitál a bővítésből, az üzletemberek túlnyomórészt támogatják a bővítést – mindössze 9%-uk ellenzi azt. Öt év múlva Magyarországon és a Cseh Köztársaságban lesz a legkedvezőbb az üzleti környezet, és Prága válik a régió üzleti fővárosává. Az Oracle Corporation, az EIU jelentésének egyik támogatója úgy véli, hogy a csatlakozó országoknak a fejlesztések terén olyan elvi döntéseket kell hozniuk, amelyeknek kulcseleme az interneten alapuló rendszerek elterjesztése. Az Accenture, az Oracle és az N M Rothschild and Sons közreműködésével készült jelentés az érintett tíz ország – Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia – 2004 májusi csatlakozásának politikai, gazdasági és üzleti hatásait elemzi. Az Economist Intelligence Unit jelentése szerint az Európai Unióhoz csatlakozó országok jó gazdaságpolitikával felére csökkenthetik a gazdasági felzárkózás időigényét, de az EU-tagság önmagában nem garantálja a csatlakozó országok felzárkózását. A jelentés rámutat, hogy a bővítés valószínűleg erősíti a közös piacot, és lassítja a politikai integrációt, valamint hogy a gazdasági vezetők szerint Prága lesz Közép-Európa üzleti fővárosa.

Még az „optimista” forgatókönyv szerint is legalább 50 év kell az EU közép- és kelet-európai új tagországainak ahhoz, hogy elérjék az EU jelenlegi 15 tagállamának átlagos jövedelmi szintjét, és legalább 40 év, hogy elérjék annak 75 százalékát – áll a jelentésben az érintett országok hosszú távú növekedéséről készített előrejelzésben. Egyes országok azonban sokkal rövidebb idő alatt felzárkózhatnak – például Szlovénia és Észtország mintegy 30, Magyarország pedig 34 év alatt. Az érintett országok jelenlegi feltételeit és politikáját változatlannak feltételező „alapforgatókönyv” szerint azonban csaknem egy évszázad szükséges a teljes felzárkózáshoz. A „pesszimista” forgatókönyv szerint a rossz gazdaságpolitika és a csatlakozás növekedését gátló követelmények még ennél is hosszabbra nyújthatják a felzárkózáshoz szükséges időt. Még az is elképzelhető, hogy a csatlakozó országok rosszabbul járnak, mintha egyáltalán nem csatlakoztak volna – s ez már a kibővített EU puszta létét fenyegetheti. Ezek alapján az új tagoknak ajánlatos gazdaságpolitikájuk javításán ténykedni.

Az Oracle június 1-jével megalakította a European Union Enlargement Region nevű új üzleti divízióját, amely a csatlakozó országokért felelős. Az új regionális szervezet egyik fő célkitűzése a szakismeretek cseréje az egyes országok között. Az Oracle gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a belépő államok támogatása terén, és segíteni tudja ezeket az internetes rendszerek fejlesztési stratégiájának kialakításában, valamint az olyan projektek kidolgozásában, amelyek teljesítik az EU-finanszírozás elnyeréséhez szükséges követelményeket. Az Oracle a közép- és kelet-európai országok közigazgatási szférájának legnagyobb szoftverszállítója, így átfogó segítséget nyújt a térség kormányzatainak az általuk kidolgozott eEurope+ intézkedési tervben kitűzött célok és mutatók elérésében.

A jelentés négy forgatókönyvet taglal, az összetartó és virágzó EU-tól a válságban fuldokló EU-ig. A legvalószínűbb kimenetel valahol e két végpont között lesz, egy tarka, de viszonylag sikeres Európa formájában. A jelentés szerint az üzleti élet általában profitál a bővítésből. Az Accenture részvételével 315 felsővezető bevonásával elvégzett legfrissebb világfelmérés azt mutatja, hogy az üzletemberek túlnyomórészt támogatják a bővítést – mindössze 9%-uk ellenzi azt. A felmérés 195 európai résztvevője még erőteljesebben üdvözli az EU bővítését. A válaszolók 59 százaléka üzleti lehetőséget lát a bővítésben, 22 százalékuk egyenesen nagy lehetőségeket lát a csatlakozó országokban javuló üzleti környezetben, emelkedő életszínvonalban és növekvő közkiadásokban. Öt év múlva Magyarországon és a Cseh Köztársaságban lesz a legkedvezőbb az üzleti környezet, és Prága válik a régió üzleti fővárosává. A bővítésnek azonban ára is van – a válaszolók ezt a csatlakozó országok várhatóan szigorodó környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági előírásaiban jelölték meg. A válaszolók emellett négy olyan ágazatot neveztek meg a jelenlegi EU országokban (mezőgazdaság, autógyártás, fogyasztási cikkek gyártása és bányászat-kohászat), amelyeket hátrányosan fog érinteni a bővítés kapcsán erősödő verseny a fogyasztókért és beruházásokért.