Az alapprobléma az, hogy a legtöbb választás esetében a szavazópolgárok - talán azért, hogy jó színben tűnjenek fel a kérdezőbiztosok előtt - jóval nagyobb arányban mondják biztosra a választási részvételüket, mint ahányan végül valóban elmennek szavazni. Ennek kirívó példája volt, amikor az EU-tagságról szóló 2003-as népszavazás előtt a polgárok 71 százaléka mondta azt, hogy biztosan részt vesz a népszavazáson, de végül csak 46 százalékuk ment el - ami egyébként nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabb részvételi arány volt az összes eddigi EU-s népszavazás közül.
Eltérő eredmények
A kutatók nyilvánvalóan ismerik a problémát, még ha nem is igazán tudják tökéletesen kezelni; az újságírók azonban a jelek szerint nem. A Népszabadság március 7-ei száma például - egyébként örvendetes módon - összefoglalást közöl a népszavazás várható eredményével kapcsolatos elemzésekről. A cikk azonban olyan dolgokat hasonlít össze, amelyek nem összehasonlíthatóak. A "várható részvételi arány" oszlopban (a Medián) és a (Szonda Ipsos) esetében a magukat biztos szavazónak mondók arányát közli a lap, holott mind a két intézet egyértelműen leszögezte, hogy a részvétel nagy valószínűséggel alacsonyabb lesz a mértnél. A (Gallup részletes elemzése) esetében az 54 százalékos adat egészen más kérdésre vonatkozik, mint a klasszikus "biztosan elmenne szavazni": azoknak az arányát mutatja, akik saját bevallásuk szerint "biztosan el fognak menni még abban az esetben is, ha valamilyen nagyon sürgős, vagy fontos dolguk akad éppen a népszavazás napján". Fontos különbség, hogy a Gallup semmilyen kommentárt nem fűz a mért adathoz, tehát nem jelezte, hogy ettől eltérő részvételi arányt valószínűsít-e március 9-ére.
A Századvég-Forsense részletes elemzése) esetében a Népszabadság nem a "biztos" szavazók 57 százalékos arányát közli, hanem az ennek alapján készített, jóval alacsonyabb, 47 százalékos úgynevezett szakértői becslést. A két cég közös kutatásában mért részvételi arányok - különösen az egy hónappal korábban mért 64 százalékos - azért lehetnek jóval magasabbak a többinél, mert telefonos kérdezésből származnak.
Telefonon "bármit"
A telefonos felmérések során ugyanis sokkal többen térnek ki a válaszadás elől, mint a személyes kérdezések esetében, így az előbbiek mintáiban erősen túlreprezentáltak lehetnek azok, akiket érdekel a politika és nagyobb a motíváltságuk. Elképzelhető, hogy az országos közvélemény-kutatások terén eddig kevéssé ismert Publicus Intézet kirívóan magas, 68 százalékos részvételi száma is telefonos adat, ám a kutatás módszertani részleteit az intézet nem osztotta meg a nyilvánossággal. A Marketing Centrum 33 százalékos adata jelenti a másik "végletet", ám ez nem a magukat biztos szavazónak minősítők arányát írja le, hanem különböző attitűdkérdések alapján körülhatárolt csoportot, tehát ez is szakértői becslésnek minősíthető.
Összességében mégis leginkább olyan, a várható részvételre vonatkozó adatok jelentek meg a híradásokban, amelyek nagy valószínűséggel jócskán felülbecslik a tényleges eredményt.
