Az első blogok tizenöt-tizenhat évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon, és sokáig nem volt egyértelmű a megítélésük, a rajtuk keresztül elkövetett esetleges jogsértések elbírálása. Napjainkra sokat tisztult a helyzet.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint az internetes blogok és a nem gazdasági szolgáltatásként nyújtott internetes újságok és hírportálok tartalma nem minősül médiatartalomnak, sajtóterméknek. Márpedig a blogok túlnyomó része jellemzően ilyen nem gazdasági szolgáltatásként működik, így az azokat szerkesztő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nem tekinthető médiaszolgáltatónak.
Ennek alapján a blogger ellen nem kezdeményezhető a klasszikus sajtó-helyreigazítási eljárás. Ám mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy blogban megjelent jogsértő tartalomért nem kellene helytállni a polgári jog és a büntetőjog rendelkezéseinek megszegéséért.
Ha a blog valamely – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti – internetes újság vagy hírportál főoldaláról vagy egyéb oldalairól elérhető, akkor annak tartalmáért is a sajtótermék szerkesztősége tartozik szerkesztői felelősséggel, kiadója pedig a jogi felelősséget viseli. Az eset összes körülményeit ezekben az esetekben is összességükben kell vizsgálni, hiszen mindez semmiképpen sem jelenti a sajtótermék kiadóját terhelő felelősség teljes egészében történő kiterjesztését egy más által szerkesztetett tartalomra. Klasszikus példa, ha utólag kerül bele valami olyan a blogbejegyzésbe, ami már paragrafusért kiált.
Személyiségi jogok védelme
A Polgári törvénykönyv a személyiségi jogok védelmének körében kifejezetten nevesíti az emberi méltóság védelme, az élet, a testi épség és az egészség védelme, a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelme jogát.
Továbbá: a személy hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, a becsület és a jó hírnév védelmét, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot, a névviseléshez, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jogot. A személyiségi jogok védelmét nem írja felül a blog megjelenési formájának újszerűsége.
Mit tehet, akit sérelem ért?
- A bloggertől és a blogszolgáltatótól is követelheti a kifogásolt tartalom eltávolítását, a jogsértés abbahagyását és a további jogsértésektől történő eltiltást. Ám a sértett még abban az esetben is továbbléphet polgári vagy büntetőbírósághoz, ha a tulajdonos és az üzemeltető eleget tett kérelmének.
- A bírósági eljárások kapcsán főszabály, hogy minden esetben megvizsgálják az ügy összes körülményeit. Figyelembe veszik az érintett tartalom megjelenésének körülményeit, azt például, hogy hány napig volt kint, hányan olvashatták, hogy miképp járt el a blogger és a blogszolgáltató, eleget tettek-e az eltávolítási kérelemnek, milyen gyorsan történt mindez, és történtek-e újabb jogsértések. Ha a szolgáltató úgy járt el, ahogy az adott esetben elvárható, például elérhetetlenné tette a tartalmat, akkor felmentik a felelősség alól.
- A legkézenfekvőbb megoldás a sérelemdíj jogintézményének igénybevétele. Ehhez nem kell bizonyítani, hogy a sértettnek kára származott a személyiségi joga megsértéséből, a sérelemdíj megítéléséhez már maga a jogsértés ténye is elegendő.
- Amennyiben cég a sértett, és tudja bizonyítani a vagyoni hátrányt, a kárt, akkor a bíróság a jogsértő tartalom és károkozás közti összefüggés alapján kártérítést ítélhet.