Milyen pénzügyi eszközökkel segíti az EU Magyarország tagságra való felkészülését?
(forrás: Külügyminisztérium)
Az EU számos olyan területen nyújt anyagi segítséget, ahol Magyarország önerőből nem tudná időre teljesíteni az uniós elvárásokat. Ez a támogatás a közlekedéstől a mezőgazdaságig, a környezetvédelemtől a közigazgatásig, az igazságügytől a médián keresztül a szociális programokig számos területen jelent hathatós segítséget. Uniós támogatásokból épülhetnek utak, az EU segítheti egy folyó megtisztítását, vagy kedvezményes kölcsönökkel hozzájárulhat a kis- és középvállalkozások uniós tagságra való felkészüléséhez stb. 2000 és 2006 között Magyarország évente mintegy 184 millió euró pénzügyi támogatást kap az Uniótól a három legfontosabb pénzügyi programon keresztül (Phare, ISPA, SAPARD). A Phare program egymaga 88 millió eurót jelentett Magyarország számára 2000-ben. Az 1990 és 2001 között Magyarországnak nyújtott Phare segély mindösszesen 1.114 millió eurót tett ki.

Az EU-s áfakulcsok bevezetése eredményez-e áremelést Magyarországon?
(forrás: Külügyminisztérium)
Az árak jelentős mértékű adót tartalmaznak hazánkban is, mint minden piacgazdaságban. A magyar adórendszer mára megközelítette az Unióbeli elvárásokat. Az utolsó lépést e téren az Unióban nem alkalmazható 0 százalékos kulcs helyett egy 5 %-nál nem alacsonyabb kulcs bevezetése jelenti majd. Ez a gyógyszer, pelenka és tankönyv áraknak kismértékű emelését fogja okozni. A 25 %-os normál ÁFA-kulcsnál magasabb az EU-ban nincs.

A magyar vállalkozóknak euróban kell számolniuk?(forrás: Külügyminisztérium)
Az Európai Unióban 2002. január 1-jén jelent meg az euró a készpénzes fizetési forgalomban. A hazai vállalkozásoknak, amelyek külföldi partnerekkel rendelkeznek, célszerû tehát euróban elkészíteniük árajánlataikat és szerzõdéseiket. Három tagállam azonban kivételt jelent: az angol font, a dán korona és a svéd korona továbbra is érvényben maradt. Az árfolyam-ingadozások miatti kockázatokkal továbbra is számolniuk kell a magyar vállalkozásoknak, igaz, csökkenõ mértékben.

A kis- és középvállalkozók számára milyen pályázati lehetõségek léteznek- milyen szervnél, mikortól és mire lehet pályázni EU-forrásokkal kapcsolatban?
(forrás: Külügyminisztérium)
A GKM pályázatain kívül más tárcák is indítanak olyan pályázatokat, amelyeken kisvállalkozások (is) pályázhatnak. Például: FVM, OM, GyISM. Bővebb információk megtalálhatók internetes honlapjaikon.
Kifejezetten kis- és középvállalkozók számára folyamatban lévő, az EU Phare alapjából társfinanszírozott pályázatokat működtet a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (pl. a KKV-k együttműködési projektjeihez elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás három, gazdaságilag kevésbé fejlett régióban), illetve a Miniszterelnöki Hivatal / VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (együttműködési projektek támogatása az ún. "tükörrégiókban", képzési program).
Az EU Bizottság Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Programja (MAP) keretében megpályázható forrásokra vonatkozóan az EU Bizottság honlapján lehet tájékozódni.

Mikorra térül meg a csatlakozás előkészületeire fordított összeg?
(forrás: Külügyminisztérium)
A csatlakozás előkészületeire fordított összegek olyan költségek, amelyeket a csatlakozás megvalósulása nélkül is viselnünk kellene. Ez az oka annak, hogy nem beszélhetünk külön “a csatlakozásra fordított összeg”-ről, mert ezeket a csatlakozás nélkül is ki kellene fizetni. A környezetvédelemre, a mezőgazdaságra, a vidékfejlesztésre, az infrastrukturális beruházásokra és egyéb területekre fordított pénzek a magyar gazdaság fellendítését és a lakosság életminőségének javítását célozzák.

Igaz-e az, hogy az euró bevezetése már akkor is érinti a magyarokat, amikor még nem tagjai az EU-nak?
(forrás: Külügyminisztérium)
Igaz. Magyarország legnagyobb külkereskedelmi és gazdasági partnere az Európai Unió, exportunk 76 százaléka oda irányul. Így a magyar exportõrök és importõrök nagyrészt euróban számolnak el partnereikkel. A forint árfolyama is az euróhoz kötött, így arra közvetlen hatással van az euró. Nem is beszélve arról, ha valaki az euró övezet valamelyik országába utazik, akkor közvetlenül kapcsolatba kerül a közös pénzzel. Az euró övezetbe tartozó több ország felkeresése esetén fontos lehet, hogy utazása során immár nem kell átváltási költségekkel számolnia.

Mire költi az EU a legtöbb pénzt?
(forrás: Külügyminisztérium)
Az EU a mezőgazdaságra költi a legtöbb pénzt, költségvetésének kb. 47%-át. A következő legnagyobb tételt az EU gazdálkodásában a Strukturális és Kohéziós Alapokból származó regionális fejlesztést szolgáló pénzek adják, amelyek a kiadások kb. 35%-át teszik ki. A nem-EU tagállamoknak nyújtott kölcsönök és az adminisztratív kiadások a büdzsé kb. 5-5%-át adják.

Csatlakozásunk után mennyi támogatást kapunk az Európai Szociális Alapból?
(forrás: EUKK)
Magyarország tagként 2004 és 2006 között összesen körülbelül 160–180 milliárd Ft támogatásra lesz jogosult az Európai Szociális Alapból. 2007-től az EU-nak új költségvetése lesz; a pontos számok még nem ismertek, de mivel azok kialakítása és elfogadása csak Magyarország egyetértésével történhet, várható a magyarországi szociális támogatások növekedése.

Hogyan alakul Magyarország nemzeti jövedelme a csatlakozás után
(forrás: EUKK)
Okkal feltételezhető, hogy középtávon a strukturális és kohéziós politika keretében nyújtott támogatások hasonló mértékű többlet nemzeti jövedelem növekedést fognak eredményezni Magyarországon, mint amit a jelenlegi EU-tagállamok esetében mértek. Pl. 1994-1999 között a közösségi támogatás 0,6-0,8 százalékponttal emelte a spanyol, portugál, ír és görög gazdaság növekedési ütemét. Spanyolország esetében ez konkrétan azt jelentette, hogy a gazdasági növekedés nagyságának egynegyede ebben az időszakban a strukturális és kohéziós politika támogatásának volt köszönhető. A támogatások eredménye kézzelfoghatónak bizonyult a kis- és középvállalkozások esetében is. 1994 és 1999 között a regionális politika keretében 21 milliárd euró felhasználásának voltak közvetlen kedvezményezettjei a kis- és középvállalkozások. Ez az összeg 750.000 vállalkozásnak nyújtott pénzügyi támogatást és üzleti tanácsokat. A támogatások közel kétmillió munkahely megtartását segítették elő. Becslések szerint a kedvezményezett kisvállalkozási projektek 70%-a egyáltalán nem, vagy csak jóval később valósulhatott volna meg a támogatások nélkül.A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen az Európai Unió költségvetése a 2004-2006 közötti időszakban 5,1 milliárd euró (kb. 1200 milliárd forint) összegben vállal kötelezettséget magyarországi támogatások folyósítására. Ebből a strukturális és kohéziós támogatás több, mint 2,8 milliárd eurót (680 milliárd forintot), a mezőgazdasági célú támogatás pedig közel 1,5 milliárd eurót (360 milliárd forintot) tesz ki. A fennmaradó összeg egyéb közösségi politikák támogatását, költségvetési kompenzációt és a közös uniós (schengeni) határvédelem kiépítését szolgálja. Az 5,1 milliárd eurós keret 2004-2006-ra eső időarányos tényleges kifizetése 3,1 milliárd euróra (740 millió forintra) jelezhető előre.

Miben érezhetem a mindennapi életben az EU támogatását?
(forrás: Külügyminisztérium)
A támogatások hatása jól érezhető lesz a közlekedésben. Korszerűsödik út- és vasúthálózatunk, gyorsabban juthatunk el egyik helyről a másikra. Természeti és kulturális értékeink hatékonyabb megóvása vonzóbbá teszi Magyarországot a bel- és külföldi turizmus számára. A támogatott vállalkozások tartós fejlődése hosszú távon is megmaradó munkahelyeket teremt.

Milyen feltételekhez köti az EU a támogatást?
(forrás: Külügyminisztérium)
A támogatási keret kihasználásához megfelelő mennyiségű és minőségű fejlesztési programra van szükség. A programok lebonyolítását átlátható és ellenőrizhető módon kell végezni. Az EU támogatásait nem kell visszatéríteni, de a programok végrehajtásához minden esetben szükség van saját források hozzáadására is.

Forrás: Európai Uniós Közalapítvány, sajtóközpont