A március 15-i eskü, a "rabok tovább nem leszünk", olyan fogadalom, amellyel 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak - mondta Orbán Viktor a nemzeti ünnep napján Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén. A miniszterelnök hangsúlyozta: 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat. Esküt tenni közösen és egymásnak azt jelenti, hogy bárhogy fordul is a világ, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar ki fog állni minden magyarért, minden magyar közösen, együtt ki fog állni Magyarországért - fogalmazott Orbán.
Orbán ünnepi beszédét a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatából idézve azzal kezdte: "legyen béke, szabadság és egyetértés". A kormányfő azt mondta, a 48-as magyarok halált megvető bátorsággal meg is tették, amit vállaltak, és ez a kiállás tette lehetővé, hogy elérjék céljukat. Alapjaiban megújították Magyarországot, amely soha többé nem süllyedt vissza a feudális viszonyok közé - hangoztatta. Hozzátette, azóta is így történik mindig, így történt 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is: amikor a hatalom nem képes többé felelősen szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis ideákat hirdet, és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása, akkor a magyarok kiállnak országukért.
Amikor eluralkodik a felelőtlen cselekvés, az önsorsrontás, a csalás, a könnyű meggazdagodás reménye, akkor érvénybe lép a '48-as eskü, akkor egyetlen pillanat alatt elviselhetetlenné válik a sanyargatás - fogalmazott, hangsúlyozva: ilyenkor a magyarok összeszedik magukat, kiállnak hazájuk mellett, és bekövetkezik Magyarország teljes megújulása, miként bekövetkezett 1848-ban is, amely mindmáig a magyarság újkori történelmének legsikeresebb megújulását hozta el.
Nem tudtuk, mi tesz egy nemzetté
Orbán Viktor felidézte: a '80-as évek végén is sokan voltak, akik nem hitték, hogy a diktatúra az ő életükben véget érhet, de voltak, akik hittek abban, hogy létezik a "túlpart", egy másik, szabad Magyarország, amelyre rátalálunk, ha eljön az idő. Ez tette csodálatossá a rendszerváltás idejét, szerettük volna hinni, hogy a szovjet csapatok hazaküldésével, a demokratikus választásokkal, a gazdaság felszabadításával meg is érkezünk abba a másik Magyarországba, amely erős és sikeres - folytatta, megjegyezve: hamar észre kellett vennünk, hogy mégsem érkeztünk meg, "a múlt színei, arcai, levegője" bukkantak elő, nem sikerült elszakadni a diktatúra 40 évétől.
Szavai szerint olyan országgá, néppé lettünk, amelynek még azokra a legegyszerűbb kérdésekre sem voltak közös válaszai, hogy kik vagyunk, mit akarunk kezdeni az ezer évünkkel, mi köt össze bennünket, mi tesz egy nemzetté, vannak-e közös céljaink és terveink egymással a jövőben. Ezek, mint mondta, húsz év óta megválaszolatlan kérdések voltak, ezért nem voltunk képesek egy új alkotmányt sem összehozni. Tovább kerestük azt a Magyarországot, amit megálmodtunk; néha úgy éreztük, megtaláltuk, de a vége mindig csalódás lett - részletezte, megjegyezve: a csalódottság a magyar élet alapérzése lett, és hitünk is apadni kezdett.
A tavalyi év megmutatta, hogy rossz helyen kutattunk: az igazi, a 48-as, az 56-os, a szabad Magyarország nem található meg az ideológiák és az elméletek világában, nem találunk rá sem brüsszeli, sem más fővárosok szabásmintáiban, és a pártalkuk iránytűje sem vezet el hozzá - jelentette ki a miniszterelnök. Rögzítette: az a Magyarország, amelyet keresünk, amelyben élni szeretnénk, annak a világnak a tervrajza, amely a saját otthonunk lehet, itt van közöttünk, itt él bennünk, nem kívül, hanem belül kell keresnünk. Így és ezért találtak egymásra a magyarok a tavalyi választáson - hangsúlyozta Orbán.
Kiálltak Magyarországért
"Kiálltunk azért, hogy véget vessünk a reménytelenség éveinek, velük együtt véget érjen az átmenet húszéves korszaka. Kiálltunk azért, hogy Magyarországon végre a magyarok érdeke legyen az első, kiálltunk az országért, amikor rendben és méltó módon elbúcsúztunk a Nemzetközi Valutaalaptól, kiálltunk a magyar emberekért, amikor kivetettük a bankadót és a válságadót, kiálltunk Magyarországért, amikor az árvízzel kellett küzdeni, amikor a vörösiszap árasztott el bennünket, kiálltunk, amikor vissza kellett szerezni a nyugdíjrendszert a tőzsdecápák kezéből, és kiálltunk Magyarországért az Európai Unióban, amikor alantas és hazug támadások érték hazánkat, amelyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására" - sorolta a kormányfő.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a kommunizmus európai betörése óta a magyarok minden európai nemzetnél többet harcoltak, több áldozatot hoztak a szabadságért és a függetlenségért. "Eskünkhöz híven nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 1956-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak, most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk" - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy a nemzetiszocializmus és a kommunizmus ideológiájának feltalálói között egy magyar nevet sem találni, így senkitől sem lehet eltűrni a kioktatást, és mindenkitől elvárják, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet.
Szükség az új alaptörvényre
A miniszterelnök megismételte: a határozott és egységes kiállással 2010-ben lezárták az átmenet korszakát, megtalálták a Magyarország teljes megújulásához vezető utat. "Megértettük, hogy szükségünk van egy új alaptörvényre, amellyel húsz év bolyongás után végre megállapodhatunk (...) amely nem csak közös életünk kereteit adja meg, de a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz év óta nyitott kérdéseinkre is - egyszerűen, világosan, őszintén, ahogy illik hozzánk" - mondta, kiemelve: ideje, hogy az államélet legmagasabb szintjén hangozzanak el olyan kijelentések, amelyekre "évtizedek óta várunk".
Ezt követően több részt is idézett Orbán Viktor a Fidesz-KDNP által benyújtott alaptörvény-javaslat első részéből, a nemzeti hitvallásból. "Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. (...) Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét" - idézte példaként. A tömeg éljenzéssel fogadta azt a részt, amely arról szól, hogy nem ismerik el "az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát".
"Csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk, ha nem elégszünk meg azzal, hogy mások által ránk kényszerített, a természetünktől idegen karosszériában szorongjunk" - figyelmeztetett a miniszterelnök, megjegyezve: most nincs olyan külső kényszer, amelynek ne lehetne ellenállni: "most van erőnk, esélyünk és lehetőségünk, hogy megtaláljuk Magyarországnak azt a formáját, amelyet csak a magyarok vérmérséklete, életfelfogása és ízlése alakíthat ki".
Orbán Viktor szerint az 1848-as eskühöz tartják magukat akkor is, amikor az új alkotmány megalkotásával megtestesítik mindazt, ami egyszerre felel meg a XXI. század kihívásainak, a magyarok ösztöneinek és a magyar szellem természetének. "Az új alkotmányt közösen kell létrehoznunk, ezért fontos, hogy részt vegyen benne mindenki, aki elkötelezettséget érez azért, hogy Magyarországnak végre valóban magyar alkotmánya legyen" - hangsúlyozta.
Kiemelte ugyanakkor, hogy az ország felemelkedéséhez nem elég az új alkotmány, "a jól megépített hajótest", "nagy teherbírású hajtóművekre" is szükség lesz. Kell hozzá a Széchenyi-terv, a Széll Kálmán Terv és az országos munkaterv is, amely mindenkit visszahoz a munka világába, akit csak lehet - sorolta, hozzátéve, hogy ha sikerül leküzdeni az országot víz alá nyomó adósságterhet, megindul Magyarország megállíthatatlan felemelkedése, "magunk mögött hagyjuk a napi megélhetésért folytatott küzdelmek idegőrlő megpróbáltatásait, (...) látni fogjuk a lehetőségeinket". Kijelentette: nem fogják visszaengedni a múltat, "újra olyan reményeink és céljaink lehetnek, amelyek naggyá tesznek egy nemzetet, ismét meg lehet majd bízni az adott szóban, a munkának becsülete lesz, a bűn elnyeri büntetését, az érdem a jutalmát".
"Csak szabad emberek alkothatnak szabad társadalmat, ezért fel kell szabadítani magunkat hibáink és bűneink alól is. (...) Ne csak a politikát, ne csak a gazdaságot, de magunkat is újítsuk meg, hogy szabadon láthassuk el feladatainkat. Ahogy a világnak jót tesz a megújulás, nekünk is hasznunkra válik majd. Dicsőség a 48-as hősöknek! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - zárta ünnepi beszédét Orbán Viktor.
Mesterházy: veszélyben a szabadság, a demokrácia és a közös hit
Mesterházy Attila szerint alkotmányos puccs zajlik Magyarországon, amelyet csak közös erővel, a demokratikus többség megteremtésével lehet megakadályozni. Ha ez sikerül, az alkotmányos puccs el fog bukni - mondta az MSZP elnöke pártja ünnepi rendezvényén kedden a Pilvax közben. Kijelentette: az új alaptörvény kormánypárti tervezete méltatlan március 15. örökségéhez, a benne foglaltak nem a szabad és független Magyarország értékei. "Veszélyben a szabadság, a demokrácia és a közös hit, hogy együtt, összefogva, közösen teremthetünk jobb világot magunknak és gyermekeinknek" - mondta a szocialista pártelnök.
Megjegyezte, az idei nemzeti ünnepen a szabadság és az életminőség javulása helyett kirekesztést, a szabadság korlátozását, a demokratikus intézmények eltiprását és a nehéz helyzetben lévők érdekének semmibe vételét látni. Ahelyett, hogy 1848 erőfeszítéseire emlékezhetne az ország, 1849. március 4-ére, az olmützi oktrojált alkotmány kiadására kell emlékezni, arra, hogy Ferenc József eltörölte az áprilisi törvényeket és alkotmányos diktátumot kényszerített Magyarországra - fejtette ki.
Eddig, és ne tovább
Mesterházy Attila úgy fogalmazott: fülkeforradalom címén alkotmányos puccs zajlik Magyarországon. "Leszámolással való fenyegetés, közhatalmi intézmények elfoglalása, független intézmények lerombolása után beteljesedni látszik az alkotmányos államcsíny; a Magyarországra kényszerített új alkotmány egyetlen célja, hogy hosszú távra biztosítsa egy szűk politikai elit hatalmát" - mondta az MSZP elnöke, a tömeg pedig fütyült, többen azt skandálták: "Orbán, takarodj!"
A pártelnök kiemelte, az alkotmányos puccs el fog bukni, ha elegen mondják ki: "eddig, és ne tovább". Erre az egybegyűltek azt kiabálták: "Nem hagyjuk!" Mesterházy Attila hozzátette: ha nincs elég erejük a parlamentben, máshol védik meg a szabadság értékeit. "Az interneten, a Facebookon, e-mailben, a Twitteren, az utcákon, tereken. Ezernyi lehetőség van arra, hogy kimondjuk és megerősítsük: 1848 szelleme él."
Főispán és csendőrség nélkül
Beszélt arról is, Magyarországnak olyan államnak kell lennie, ahol biztosított a szólás és a sajtó szabadsága, ahol a kormány nem él vissza a joggal, ahol biztonságban van a magántulajdon, ahol mindenki, aki akar, tud dolgozni, de aki, nem tud, azt nem büntetik; ahol a terhek eloszlása igazságos és méltányos, ahol a törvény mindenkire vonatkozik, a rend nem fenyegetés, ahol a közösség legfőbb értéke a szolidaritás. "Mi ebben a köztársaságban akarunk élni. És ebben a köztársaságban nincs vármegye, főispán, csendőrség és úriszék" - húzta alá.
Az ország hivatalos elnevezésének tervezett megváltoztatásra utalva azt mondta: "mi nemcsak Magyarország, hanem a Magyar Köztársaság polgárai vagyunk", majd hozzátette, lesz még demokratikus Magyar Köztársaság. "Honfitársaim: talpra magyar, hí a haza" - így zárta beszédét az MSZP elnöke. A rendezvényen, amelyen néhány ezren vettek részt, számos szocialista politikus között ott volt a tömegben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök is.
Vona IV. Bélával támad
A Fidesz a gazdagok pártja, az Orbán-kormány pedig a gazdagok kormánya - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke kedden pártjának március 15-i ünnepségén a budapesti Deák téren. Az ellenzéki politikus néhány ezres hallgatósága előtt leszögezte: a kormány által bejelentette Széll Kálmán Tervet "az első tavaszi szellő elfújja majd", de van másik megoldás, ezért a Jobbik elkészítette a IV. Béla programot, amely alternatívát nyújt a kormány politikája helyett Magyarország problémáinak megoldására.
Vona Gábor néhány pontot említett meg a programjukból. Így például az államadósság újratárgyalását, a Lisszaboni Szerződésről és az új magyar alkotmányról szóló előzetes népszavazást, a devizahitelek egyszeri forintosítását állami segítséggel a felvételkor érvényes árfolyamon, a bankadó és a különadók lakosságra való áthárításának megakadályozását, az uniós mezőgazdasági kvóták újratárgyalását az öngazdálkodás érdekében, a magyar föld és ivóvíz magyar kézben tartását alkotmányos eszközökkel, a gazdagoknak kedvező egykulcsos rendszer helyett progresszív adórendszer bevezetését, a körbetartozások felszámolását, a szülői életjáradék és a családi jövedelem-kiegészítés - amelynél a szegény többgyermekes családok esetében az állam relatív adóval kiegészíteni a szülők fizetését az adókedvezmények igénybe vétele érdekében - bevezetését, vagy a "volt párfunkcionáriusok több százezres nyugijainak visszanyesését minimálnyugdíjra."
A program szerint a Jobbik országosan bevezetné a szociális kártyát, kibővítené a közmunkaprogramot, a családi pótlékot csak 20 év feletti anyák vehetnék igénybe, és a harmadik gyerektől átalakulna adókedvezménnyé, állami bentlakásos iskolákat hoznának létre a szociálisan rossz helyzetben lévő gyerekeknek, teljes vagyonelkobzással büntetnék a korrupciót, a büntető törvénykönyv módosításával lehetővé tennék, hogy a saját telkén bárki megvédhesse tulajdonát és szeretteinek biztonságát, végül pedig legalább 3000 fős csendőrséget és önfenntartó börtönöket hoznának létre. A Jobbik elnöke hozzátette: a további részleteket később közlik majd.
Magyarnak lenni azt jelenti...
Vona Gábor beszédében hangsúlyozta: magyarnak lenni azt jelenti, hogy folyamatosan küzdeni kell a szabadságért, hiszen "újra rabságban élünk." Az ellenzéki politikus szerint "a Fidesz forradalma nem hozott változást, és Orbán Viktor az elmúlt 20 évet folytatja". Vona Gábor szerint "abból nem lehet megélni, hogy valaki jobban csinálja, mint Gyurcsány Ferenc, mert annál lejjebb csak a pokol van." A Fidesz egy narancssárga strucc, amely a homokba dugja a fejét a problémák elől - tette hozzá a pártelnök. A Jobbik elnöke szerint "az MSZP a tolvajok pártja, a Fidesz meg a gazdagoké." Orbán Viktor milliárdokból saját testőrséget állított fel magának, háromszor akkora irodába költözött, mint elődei, szinte minden fideszes képviselő álláshalmozó, és több helyről vesz fel fizetést. Vona Gábor megismételte, hogy álláspontjuk szerint az ország hármas csapdahelyzetben van. Ebből az első csapda az államadósság: ahelyett, hogy beismerné a kormány, hogy ez Magyarország legnagyobb problémája, inkább tovább fizettetik.
A második a nemzetközi csapdahelyzet: Magyarország "az Európai Unió szeméttelepe", és csak az olcsó munkahely és a piac miatt volt fontos az uniós csatlakozás a többi tagállam számára. Vona Gábor szerint a magyar soros elnökséggel "ki lehetne végre mondani az igazságot, ehelyett Orbán Viktor szerint a soros elnökség alatt a legfontosabb feladat az euró stabilitásának biztosítása".A Jobbik elnöke hangsúlyozta: "nyomorult rabszolgái lettünk a világnak" és ha ő dönthetne, akkor a Magyarországra látogató uniós vezetőket nem szállodákban altatná, hanem egy "vidéki bezárt gyár elhagyott csarnokában kukoricán térdepeltetné őket, hogy lássák mit tettek ezzel az országgal".
"A cigányság száma egyre nő"
A Jobbik szerint a harmadik csapda a demográfiai: hiszen egyrészt fogy a magyarság több évtizede, ezzel párhuzamosan pedig "a cigányság száma egyre nő". Vona Gábor leszögezte: ha a kormány valóban extra szavazati jogot ad a gyermekek után, akkor az Kelet-Magyarországon szinte azonnali, az egész országban pedig "viszonylag gyors cigányuralom" létrejöttét jelentené. A pártelnök megígérte, hogy "minden eszközzel meghátrálásra fogják kényszeríteni a kormányt ebből az őrültségből".
A Jobbik elnöke kiemelte: nem arról van szó, hogy milyen színű az emberek bőre, hanem hogy ki fogja eltartani az országot. Vona Gábor szerint ez nem rasszizmus, hanem jogos társadalmi és gazdasági probléma, és "aki ezt nem érti az nem normális." A Jobbik megemlékezésén Szegedi Csanád, a párt alelnöke és európai parlamenti képviselője elmondta: "a Jobbik kezdeményezni fogja, hogy ugyanúgy, ahogy nem lehet a kommunizmust tagadni, ugyanúgy lehessen büntetni azt, aki a 2006-os cselekményeket tagadja meg".
