Kneecap és a szólásszabadság határai: a tiltás felé hajlik a többség

A Kneecap körüli botrány megítélése már kevésbé egyértelmű. Bár a válaszadók alig fele (49 százalék) hallott egyáltalán az ügyről, és csak 20 százalék mélyedt bele részletesen, így is inkább a tiltás pártján áll a többség: 66 százalék szerint a zenekar megnyilvánulásai gyűlöletbeszédnek minősülnek, és csupán 34 százalék szerint férnek bele a szólásszabadságba.

A Sziget szervezőinek döntéseiről is hasonló vélemények születtek: 39 százalék szerint le kellett volna mondani a Kneecap fellépését, míg 22 százalék szerint nem. A kormány döntését, amellyel a zenekart kitiltották Magyarország területéről, 47 százalék támogatja, 31 százalék ellenzi.

A fiatalok (16–29 évesek) körében sokkal nagyobb a szólásszabadság-párti álláspont támogatottsága: 46 százalék szerint a Kneecap megnyilvánulásai beleférnek a szólásszabadság kereteibe, csak 25 százalék szerint kellett volna visszavonni a meghívást, és csak 33 százalék ért egyet a kitiltással. Ezzel szemben a 60 év felettiek körében csak 29 százalék helyezkedett szólásszabadság-párti álláspontra, 42 százalék elvárta volna a Szigettől a meghívás visszavonását, és a 40 év feletti korcsoportok tagjainak kb. fele egyetért a kitiltással.

A Kneecap ügyben is világosan kirajzolódik a pártpolitikai megosztottság. A kormánypárti szavazók körében csak 21 százalék szerint férnek bele a szólásszabadság kereteibe az északír zenekar palesztinpárti megnyilvánulásai, 58 százalék szerint a Szigetnek vissza kellett volna vonnia a meghívást, és 73 százalék helyesli a kormány döntését. A tisza-párti szavazók ezzel szemben megosztottabbak: 47 százalék a szólásszabadságra helyezi a hangsúlyt és csak 34 százalék elvárta volna a meghívás visszamondását, és ugyanennyien értenek egyet a kitiltással is.