A jelenlegi rossz pénzügyi környezet stratégiájuk átgondolására kényszeríti a vállalkozásokat. Az Ernst & Young előrejelzése szerint a gazdagok és szegények közötti olló szélesedésével a szektor további nehéz időknek néz elébe a következő 12 hónapban. Hasonló helyzet azonban már többször állt elő az Egyesült Államokban, amiből az európai ipar, ahogy eddig is, is megerősödve, szilárdabb alapokon állva fog kikerülni.

Előtérbe kerül a profittermelés

A biotechnológiai vállalatok értékelésében tavaly tapasztalt 50-60%-os visszaesés az egész ágazatban érezteti a hatását. Az európai biotechnológiai vállalatok tavalyi tőkepiaci részesedése csupán 123 millió eurót tett ki. Ehhez képest két évvel ezelőtt ugyanez az arány még 5.5 milliárd euró volt. Ennek következtében a kockázati tőke továbbra is a későbbi időszakban beszerzett portfoliók finanszírozására kényszerül akkor, amikor rendes körülmények között azokat a tőkepiac már átvette volna. Ez azonban a kezdő vállalkozásoktól vonta el rendkívüli mértékben a forrásokat: annak szintje a 2000. évi 70%-ról 2002-ben 35%-ra esett vissza, írja a tanulmány.

A szerzők szerint a szektort egyre inkább egy újfajta realizmus érzülete hatja át: “A hosszú távon veszteséges biotechnológiai tevékenység ideje lejárt. Ahhoz, hogy a szektor kevésbé legyen kitéve a tőkepiac ingadozásainak, a biotechnológiai vállalkozásoknak a mielőbbi bevételeket és nyereségessé válást szem előtt tartva kell stratégiát kidolgozniuk. Manapság ritka az olyan befektető, aki hajlandó lenne 5-10 évet várni, arra hogy befektetése elkezdjen megtérülni.”

Nagy-Britanniában befektetések, máshol állami támogatások

Európában a biotechnológiai iparban továbbra is Nagy-Britanniáé a vezető szerep. A brit ipar a teljes Európai ipar értékének 42%-át, árbevételének pedig 38%-át adja. A brit biotechnológiai vállalatok 286 millió euró értékű kockázati tőkebefektetést vonzottak 2002-ben, szemben a 231 millió euró értékű franciaországi illetve a 210 millió euró értékű németországi befektetésekkel.

A biotechnológia továbbra is élvezi az európai országok kormányainak támogatását, amit az egyes országok helyi iparának ösztönzésére irányuló kezdeményezések is mutatnak. Az állami hitelek és egyéb ún. “puha” finanszírozási formák helyett azonban egyre gyakoribb módszer az adórendszer vállalkozókedvet és befektetéseket ösztönző átalakítása.

Az Ernst & Young szakemberei szerint az ágazat további szabályozási kihívásoknak néz elébe és a közvéleménnyel is meg kell küzdenie, elsősorban olyan területeken, mint a genetikailag módosított élelmiszerek kérdése vagy az őssejtkutatás, amely területeken nincs igazán egységes európai álláspont. További kihívást jelent a szabadalmi oltalom, a gyógyszerárak kialakítása, valamint a gyógyszerengedélyeztetés folyamata, amelyek mind hátráltathatják az iparág fejlődését.

Biztató kilátások

A jelenlegi visszaesés, bár a korábbiaknál erőteljesebb, még így is az ágazat ismert “egyszer fent, egyszer lent” körforgás részének tekinthető. A mostani nehézségek ellenére Glenn Crocker, a tanulmány szerkesztőjének meggyőződése, hogy az európai biotechnológia előtt nagyszerű lehetőségek állnak: “Az európai biotechnológiai ipar nagysága már csaknem eléri az amerikai ipar 1994-95 körüli volumenét, amikor pedig ugyancsak visszaesés jellemezte a szektort. Azóta az amerikai ipar majdnem a háromszorosára nőtt, s az átmeneti recesszót követően fényes jövő vár az európai cégekre is.”