Merre tart a munkaerőpiac?

A valós kereslet és kínálat között - számos értékelés szerint - szakadék tátong. A felsőoktatás ontja ki magából a piacképtelen diplomával, elavult tudással rendelkezők tömegét, akikre a pálya vagy az ország elhagyása vár. A fiatalok fejében pedig ott zeng az életen át tartó tanulás eszméje, amit sokszor félreértelmeznek. Az egész életen át tartó tanulás ugyanis nem azonos a formális képzésben eltöltött egyre hosszabb idővel, sem az OKJ bizonyítványok vagy diplomák halmozásával. A saját szakmai életút tudatos és energikus megszervezéséről sokkal inkább szól a ma már szlogenszerűen használt három angol L betű.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) is megerősítette, hogy mintegy 12 százalékkal nőtt a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma 2009 első félévének átlagában, akik között vannak szép számmal diplomások is. Ahogy a Magyarországon 2006-ban útjára indított Bologna rendszerű felsőoktatási átállás pontosan azt kell, hogy megértesse a fiatalokkal és munkaadókkal egyaránt, hogy a tömeges felsőoktatás világában az alapfokú diploma nem több az érettséginél. Így munkaerő-piaci hasznosíthatóságában sem érdemes ennél többet számon kérni - szögezi le Borbély-Pecze Tibor Bors, a Foglalkozási és Szociális Hivatal képzési igazgatóságának munkatársa.

A felnőttképzési és felsőoktatási intézményekben végzettek elhelyezkedése nehézkes, miközben egy hiányszakmát űző mesterember munkája aranyat ér. Azonban a szakmák népszerűsítésére tett erőfeszítéseket kevés siker kíséri - állítják a szakemberek. A szaktárca cáfol - írásunk végén olvashatják összefoglalójukat..

"Bemenet-orientált" szakképzés uralkodik

Látható, hogy milyen szakmákra lenne szüksége a piacnak, most. De nem biztos, hogy öt év múlva is így lesz. Mindenesetre a felsőoktatás nem követi a munkapiac mozgásait. Az SZMM szerint keresetorientált szakképzés folyik, ezzel a portálunknak nyilatkozó szakemberek nem értenek egyet. Szalai Piroska, a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány szakmai vezetője, a CEO Magazin főszerkesztője kiemelte: mára a szakképzés és az oktatás "bemenet-orientálttá" vált. A felsőoktatási intézmények a megélhetésért küzdenek és finanszírozásuk a hallgatói létszámtól függ. Ezért a hallgatók által kedvelt képzéseket indítják el, munkaerő-piaci értéküktől függetlenül. Az pedig, hogy ezek a képzések mennyire piacképesek, már nem befolyásolja az intézményeket, finanszírozásukat ez a kérdés nem érinti - szögezi le a kurátor.

Kommunikációs zavar a társadalomban

Társadalmi kommunikációs zavart jelez az egyidejű munkanélküliség és munkaerőhiány tömeges jelensége Juhász Ágnes, Juhász Judit és Borbély-Pecze Tibor Bors szerint is. A kutatók friss tanulmányukban a magyar gazdaságban és társadalomban egyszerre jelen levő munkanélküliség és a munkaerőhiány problematikáját vizsgálták. A tanulmány aktualitását az adja, hogy megtörtént a szakképzés szerkezetének átalakítása, és jelentős források állnak majd rendelkezésre a felnőttképzésre, humánerőforrás-fejlesztésre is. A kutatók leszögezik: a kommunikációs technikák diverzifikálására lenne szükség.

Folytatás a HR Portálon.