Engedjük szabadon a tudást!

Az unió vezetői legutóbbi találkozójukon javasolták, hogy a "négy szabadság elvét" egészítsék ki, hogy az EU a személyek, a termékek, a szolgáltatások és a tőke mellett a versenyképesség fokozása érdekében szavatolja a tudás szabad áramlását is.

Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

"Az ötödik szabadság megteremtésével a tagállamoknak és az EU-nak meg kell szüntetnie a tudás szabad áramlása előtt álló akadályokat" - jelentették ki az unió tagállamainak állam- és kormányfői rendes tavaszi (2008. március 14.) találkozójuk után egy közleményben. A kezdeményezés részeként az EU elkötelezte magát arra, hogy tovább ösztönzi és támogatja a kutatók, tudósok, tanulók és egyetemi professzorok határokon átnyúló mobilitását, valamint elősegíti a munkaerőpiacok és a felsőoktatási rendszerek mobilitást segítő modernizálását is. (Egyelőre még a négy szabadság áramlás sem teljes, hiszen a munkaerőáramlás korlátozott, sőt Magyarország Brüsszel szerint a lex Mol alapján a tőke szabad mozgását is akadályozza.)

Az aktuális mutatók szerint az unió átlagosan a GDP 1,84 százalékát fordította kutatásra 2006-ban, ami megegyezik a 2004-es és a 2005-ös év mutatójával, de ez továbbra is messze elmarad a 2010-re kitűzött 3%-os céltól. A legjobban ebben a tekintetben is az északi államok teljesítenek, Svédország 3,82 százalékkal, Finnország 3,45 százalékkal dicsekedhet, őket követi Németország, Ausztria és Dánia, ahol a K+F kiadások mind meghaladják a GDP 2 százalékát. A legrosszabban e tekintetben Ciprus, Románia, Bulgária és Szlovákia teljesít, amely országokban  0,5 százalék alatti a K+F támogatása. Magyarország esetében ez az arány a nemzeti össztermék pontosan egy százaléka, amely eredménnyel a középmezőnyhöz tartozunk.

Hasonlóan nagy különbségeket mutat a tudósok és mérnökök aránya a a tagállamokban, amely 7,9 százaléktól (Belgium) 2,7 százalékig terjed (Portugália), Magyarország szintén valahol középen helyezkedik el 4,2 százalékkal.

Bár a K+F-re fordított pénzek önmagukban nem jelzik egyértelműen, hogy egy tagállam milyen mértékben járul hozzá az unió gazdasági versenyképességének javításához, az mégis intő jel, hogy ez a gyakorlatban mennyire elmarad a kitűzött céloktól. Miután számos ország szembesül jelentős kihívásokkal ezen a téren, a tagállamok felkérték a Bizottságot, hogy készítsen átfogó elemzést a témáról.

Véleményvezér

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell 

A legtöbb kkv-vezető úgy legyint a bértranszparenciára, mint valami multis adminisztrációra, ami majd valahol 100 főtől kezdődik.
Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye?

Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye? 

Ellentmondásokkal teli történet.
Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja

Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja 

Az amerikai hírszerzés feje fontos ügyben ment személyesen Moszkvába.
Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo