Engedjük szabadon a tudást!

Az unió vezetői legutóbbi találkozójukon javasolták, hogy a "négy szabadság elvét" egészítsék ki, hogy az EU a személyek, a termékek, a szolgáltatások és a tőke mellett a versenyképesség fokozása érdekében szavatolja a tudás szabad áramlását is.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

"Az ötödik szabadság megteremtésével a tagállamoknak és az EU-nak meg kell szüntetnie a tudás szabad áramlása előtt álló akadályokat" - jelentették ki az unió tagállamainak állam- és kormányfői rendes tavaszi (2008. március 14.) találkozójuk után egy közleményben. A kezdeményezés részeként az EU elkötelezte magát arra, hogy tovább ösztönzi és támogatja a kutatók, tudósok, tanulók és egyetemi professzorok határokon átnyúló mobilitását, valamint elősegíti a munkaerőpiacok és a felsőoktatási rendszerek mobilitást segítő modernizálását is. (Egyelőre még a négy szabadság áramlás sem teljes, hiszen a munkaerőáramlás korlátozott, sőt Magyarország Brüsszel szerint a lex Mol alapján a tőke szabad mozgását is akadályozza.)

Az aktuális mutatók szerint az unió átlagosan a GDP 1,84 százalékát fordította kutatásra 2006-ban, ami megegyezik a 2004-es és a 2005-ös év mutatójával, de ez továbbra is messze elmarad a 2010-re kitűzött 3%-os céltól. A legjobban ebben a tekintetben is az északi államok teljesítenek, Svédország 3,82 százalékkal, Finnország 3,45 százalékkal dicsekedhet, őket követi Németország, Ausztria és Dánia, ahol a K+F kiadások mind meghaladják a GDP 2 százalékát. A legrosszabban e tekintetben Ciprus, Románia, Bulgária és Szlovákia teljesít, amely országokban  0,5 százalék alatti a K+F támogatása. Magyarország esetében ez az arány a nemzeti össztermék pontosan egy százaléka, amely eredménnyel a középmezőnyhöz tartozunk.

Hasonlóan nagy különbségeket mutat a tudósok és mérnökök aránya a a tagállamokban, amely 7,9 százaléktól (Belgium) 2,7 százalékig terjed (Portugália), Magyarország szintén valahol középen helyezkedik el 4,2 százalékkal.

Bár a K+F-re fordított pénzek önmagukban nem jelzik egyértelműen, hogy egy tagállam milyen mértékben járul hozzá az unió gazdasági versenyképességének javításához, az mégis intő jel, hogy ez a gyakorlatban mennyire elmarad a kitűzött céloktól. Miután számos ország szembesül jelentős kihívásokkal ezen a téren, a tagállamok felkérték a Bizottságot, hogy készítsen átfogó elemzést a témáról.

Véleményvezér

Gyanús, hogy valaki bennfentes információkkal kereskedik az iráni háború kapcsán

Gyanús, hogy valaki bennfentes információkkal kereskedik az iráni háború kapcsán 

A modern háborús hullarablók is megjelentek a színen.
Megmérték Trump népszerűségét Európában, lesújtó

Megmérték Trump népszerűségét Európában, lesújtó 

Donald Trump szétverte az USA szövetségi hálóját.
Nagyot nőtt Zelenszkij népszerűsége

Nagyot nőtt Zelenszkij népszerűsége 

Zelenszkij úgy néz ki túlélte a korrupciós válságból fakadó népszerűségvesztést.
Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo