A június 4. és 7. között tartott EP-választáson a részvételi arány 43,09 százalékos volt. Öt évvel ezelőtt, az akkor huszonöt országot tömörítő Európai Unióban 45,47 százalék volt ez az arány. Hans-Gert Pöttering német kereszténydemokrata politikus, az Európai Parlament eddigi elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy "nagyon gyenge volt a részvétel". Úgy véli, hogy a politikai pártoknak és a médiának meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyek révén jobban eljuttathatják a választópolgárokhoz az Európai Parlament üzenetét.

Szlovákiában a szavazópolgárok 80,36 százaléka döntött úgy, hogy nem megy el szavazni. Mindazonáltal a választási részvétel a maga 19,64 százalékával, még így is magasabb volt, mint az öt évvel ezelőtti 16,97 százalék. Ugyancsak erős érdektelenség jellemezte az EP-választást Litvániában (a szavazópolgárok 79,19 százaléka tüntetett távollétével), Szlovéniában (77,63 százalék), Csehországban (75 százalék), Romániában (72,79 százalék) és Lengyelországban (71,6 százalék).

Nem dicsekedhet a soros EU-elnökséget július 1-jén átvevő Svédország sem, a skandináv országban a szavazásra jogosultak 65 százaléka maradt otthon.

Az EU-átlagnál alacsonyabb volt a részvétel Magyarországon (nem szavazott 63,72 százalék), Portugáliában (63,52 százalék), Hollandiában (63,5 százalék), Bulgáriában (62,5 százalék), Franciaországban (59,95 százalék), Finnországban (59,7 százalék), Németországban (57,8 százalék), Ausztriában (57,6 százalék) és Észtországban (56,8 százalék).