A magyar lakosság egészségtudatosságát vizsgáló kutatás részletesen elemezte a dohányzási szokásokat, a táplálkozásra és a testmozgásra fordított időt, illetve olyan, az egészségmegőrzésben kulcsszerepet játszó tényezőket, mint a szűrővizsgálatokon való részvétel, illetve az egészségügyi kérdésekben való tájékozódás. Jól látszik, hogy az összességében is kedvezőtlen kép az egyes országrészekben és egyes településtípusokon élők körében még sötétebb.
Dohányzás: a fővárosiak és a dunántúliak "vezetnek"
A légzőszervi megbetegedésekből eredő halálozások tekintetében Magyarország vezető helyen áll, amelynek egyik oka, hogy a felnőtt lakosság egyharmada dohányzik. A nemdohányzók aránya a teljes felnőtt népességből Budapesten a legalacsonyabb, az erős dohányosok aránya - a fővárosiakat is megelőzve - ugyanakkor Nyugat-Magyarországon a legmagasabb (16 százalék) a három régió tekintetében.
A legtöbben (82 százalék) a megyeszékhelyeken élők közül állították, hogy soha nem gyújtanak rá, de valamivel átlag fölötti arányban nyilatkoztak így a községekben, illetve regionális bontásban vizsgálva a Kelet-Magyarországon élők is.
Egészséges táplálkozás?
A lakosság mintegy kétharmada saját bevallása szerint egészségesen táplálkozik. Ez azért meglepő, mert minden második magyar kisebb-nagyobb mértékben túlsúlyos. Noha a községekben élők átlag fölötti arányban nyilatkoztak úgy, hogy maximális figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozásra, a túlsúlyosak aránya közöttük a legmagasabb (több mint 60 százalék), míg a budapestiek a legkevésbé elhízottak. Mindez arra utalhat, hogy az egészséges táplálkozás fogalma nem mindenki számára jelenti ugyanazt.
Megelőzés: nyugaton kevesebben járnak szűrésekre
A betegségek megelőzésének egyik fontos része (lenne) az egészségügyi szűréseken való rendszeres részvétel, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy európai viszonylatban a daganatos eredetű halálozásokban vezető helyen állunk.
Megfigyelhető, hogy Nyugat-Magyarországon lényegesen kevesebben járnak a különböző szűrésekre (például tüdőszűrésre, laborvizsgálatra), mint keleten, a fogászati vizsgálatok tekintetében pedig a budapestiek maradnak el a többi régiótól. A nőgyógyászati szűréseket illetően nem tapasztalható lényeges eltérés.
Településtípus szerinti bontásban a fővárosiak a legkevésbé aktívak, míg a városok lakói ellenőriztetik magukat leggyakrabban. A tüdőszűrésre járók aránya a fővárosiak és a községekben élők körében, míg a nőgyógyászati szűrések a megyeszékhelyeken élők esetében kiemelkedő. Érdekes tény, hogy Kelet-Magyarországon a nyugati országrészben élőkhöz képest lényegesen többen vannak azok, akik saját bevallásuk szerint érdeklődnek az egészségügyi információk, hírek után, és legalább alkalmanként utána is néznek ezeknek.
