BELÉPŐDÍJ: A MAGYAR EU-CSATLAKOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁLASZAI

Az EU Munkacsoport 2003. március elején jelenteti meg második könyvét "Belépődíj. A magyar EU-tagság kérdései és válaszai " címmel. A könyv az első olyan kiadvány Magyarországon, amely több mint 300 oldalon, olvasmányos, kérdés- felelet formában ad válaszokat az uniós csatlakozással járó gazdasági és társadalmi hatásokra, következményekre.

A "Belépődíj..." című könyvben kiemelt helyet foglal el az árak-bérek, az agrártermelők helyzetének, az uniós támogatások, a kultúra, nyelv és identitás, egészségügy, valamint a munkavállalás témaköre.

A könyv tárgyilagosan részletezi belépés mellett és a csatlakozás ellen szóló érveket 16 terület (közlekedés, mezőgazdaság, környezetvédelem, szociálpolitika, munkajog, oktatás stb.) bemutatásán keresztül, továbbá ismerteti a magyar EU-kommunikációs stratégiát. Külön fejezet tartalmazza az 1995-ben csatlakozott Ausztria, Svédország, Finnország, illetve a bővítésből kimaradt Norvégia EU-val kapcsolatos érveit és ellenérveit. A könyv egy másik fejezetében a Munkacsoport szerzői szociológiai és pszichológiai szempontból is elemezték a magyar társadalom félelmeit, véleményét és gondolatait az uniós csatlakozást érintően. A könyv egy külön oktatási anyag keretében ismerteti az EU-középiskolai felvilágosító programjának eredményeit és tapasztalatait.

MI A JELENTŐSÉGE A KIADVÁNYNAK?

z uniós népszavazás előtt a magyarországi EU-ellenes mozgalom már megjelentette első kiadványait, melyeket újabbak követnek, röplapokkal, tömegdemonstrációkkal kísérve. A "másik oldalon" nagyon kevés a széles rétegekhez szóló, meggyőző és az EU-belépés pozitív oldalát hangsúlyozó könyv, amely ellensúlyt képezhetne az ellenkampány egyszerű, közérthető stílusával szemben. A Munkacsoport könyve tárgyilagos; a támogató oldalt kívánja erősíteni oly módon, hogy eloszlassa az EU-szkeptikusok kételyeit és megnyerje a bizonytalanok táborát a csatlakozás ügyének.
A magyar EU-tagsággal kapcsolatos kérdésekről és válaszokról szóló első fejezet 16 témaköréből válogattunk az alábbiakban:

NEMZETI ÖNÁLLÓSÁG

1. Igaz-e, hogy az uniós tagság egy újabb politikai tömbhöz való tartozást jelent?

Nem. Az EU egy gazdasági szervezet, melynek komoly társadalmi dimenziója van. Az Unió céljai között szerepel a munkanélküliség megszüntetése, a szociális jólét megvalósítása, a fogyasztók védelme, a társadalmi szolidaritás és esélyegyenlőség biztosítása stb. Az EU idővel egy olyan politikai egységet kíván létrehozni, amelyben, ahogy ez napjainkban is érvényesül, garantálják a nemzetek önállóságát. Az Unió nem azonos tehát a volt KGST-val és a megszűnt Varsói Szerződéssel; sem pedig a NATO-val.

GAZDASÁG

2. Kivonulnak-e a külföldi nagyvállalatok Magyarországról a csatlakozás után?

Nem valószínű. Egyébként azok a nemzetközi cégek, amelyeknek feltett szándékuk, hogy kivonuljanak az országból, függetlenül az uniós belépéstől, megteszik ezt a lépést. Ez a folyamat ráadásul már elkezdődött. Sokan attól félnek, hogy a külföldi vállalatoknak nem fogja megérni, hogy Magyarországon maradjanak, mert több bért kellene fizetnie az alkalmazottaknak és az uniós előírások betartásával nőni fognak a költségei. Ez így nem igaz. Egyrészt, a bérek nem fognak nőni, azonnal legalábbis biztosan nem, mert az EU erre nem kötelezi a vállalatokat, sőt a tagországokat sem. Másodszor, már most is számos közösségi szabályozást (pl. minőségbiztosítási , munkahely-biztonsági fogyasztóvédelmi) követnek a Magyarországra betelepült nagyvállalatok. Végezetül, a magyar kormány megállapodott az EU-val arról, hogy hazánk a belépés után is biztosítani fogja a korábbi adókedvezményeket az érintett vállalatok számára.

IDENTITÁS, KULTÚRA NYELV

1. Veszélybe kerül-e a magyar identitás, ha csatlakozunk az EU-hoz?

Nem feltétlenül. Ha körülnézünk az uniós országokban, tapasztalhatjuk, hogy a francia, az olasz nyelvű közösségek máig sem veszítették el identitásukat. (Jóllehet, már több 45 éve részesei az integrációnak). De nyugodtan állíthatjuk a legutóbb bekerült kis nemzetek – svédek, finnek, és osztrákok – példáján is, hogy kulturális identitásukban megerősödtek, tudatosodtak. A legjobb példa erre talán az 1970-es években csatlakozott és akkor még fejletlen Írország, melynek kulturális identitásjegyeiről többet tudunk az EU-tagsága óta.

4. Veszélybe kerülnek-e a hagyományos nemzeti ételeink a belépés után?

Nemzeti ételeinket nem fenyegeti veszély. Sőt, amennyiben sikeres kommunikációt folytat az ország, ezek még ismertebbé válhatnak az egybenyíló Európában. Továbbra is ehetünk mákos bejglit! A hiedelmekkel és az előzetes félelmekkel ellentétben továbbra is szabadon vásárolhatunk például boltjainkban mákot. Az uniós szabályozások a mák termesztésére vonatkoznak, nem pedig a fogyasztói piacra. Továbbá, a tagság elnyerése után is annyi lecsót, halászlevet, paprikás krumplit, gulyáslevest fogyaszthatunk, amennyi belénk fér.

5. Megmaradnak-e a hagyományos magyar termékek, mint pl. borok, a paprika és a hagyma?

A tokaji bor pl. már élvezi az EU által szavatolt védelmet; a Villányi, az Egri Bikavér, a makói hagyma, a szegedi pirospaprika, a Pick, a Herz stb. is részesülhet az Unióban érvényesített eredetvédelemben. A Brüsszellel tárgyaló szakemberek, politikusok feladata, hogy ez így is történjék. A magyar nyelv – termékei – révén még mélyebben meggyökeredzik majd a közös európai fogalomvilágban. Példának okáért: azt a szót, hogy pálinka, csak a hazai termékeinkre lehet – és magyarul – használni.

Az, hogy az említett termékek magyar kézben maradnak-e, attól függ, hogy a csatlakozás után a belső versenyben a kérdéses termékeket előállító vállalatok mennyire tudnak helytállni az uniós vetélytársaikkal szemben. Az erre való felkészülést az érintetteknek kell megoldaniuk, amit a belépés előtt a kormányzat jelentős pénzekkel, eszközökkel támogathat.

9. Veszélybe kerül-e a magyar nyelv a belépés után?

Ha az EU-n múlik, akkor biztosan nem, hiszen a magyar hivatalos nyelv lesz a csatlakozás utáni, kibővült Unióban. Ráadásul, ahogy korábban írtuk, Brüsszel pénzügyi támogatást nyújt a nemzeti identitás, kultúra és a nyelv ápolását szolgáló programok számára. A kérdést inkább úgy kellene feltenni, hogy mindent megteszünk-e a mindennapi életünkben azért, hogy a magyar nyelv ne sorvadjon el.

MEZŐGAZDASÁG

7. Kik adhatnak be SAPARD-pályázatokat?

Pályázatot adhatnak be agrártermeléssel foglalkozó természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, civil szervezetek, vidéki települések önkormányzatai, képző-, oktató-, szakképzési fejlesztő szervezetek, szaktanácsadó szervezetek, vidéki települések lakói, vállalkozói, civil szervezetei.

ÁRAK-BÉREK

1. Emelkednek-e a bérek, a fizetések és a nyugdíjak az EU-csatlakozás után?

Ha általánosan és rövid távon kezeljük a kérdést, akkor a válasz: nem. Az 1980-as években csatlakozott Görögország, Spanyolország és Portugália, ahol az életszínvonal, beleértve a béreket és a fizetéseket, jóval alacsonyabb volt az uniós átlagnál. A tagság után 8-10 évvel azonban már a mindennapi életben érezni lehetett a belépés előnyeit. A csatlakozás után 12 évvel az említett mediterrán országokban a fizetések az EU-átlag 85 százalékát tették ki. (jelenleg a magyarországi bérek az EU-átlag kb. 40 százaléka). Ha belépünk az Unióba, akkor érvényesülnek az integráció hosszú távon pozitív gazdasági hatásai, aminek következtében a bérek, fizetések, nyugdíjak is hamarabb zárkóznak fel az uniós átlaghoz, mint abban az esetben, ha kimaradunk.

2. Előírja-e az EU a bérek kötelező emelését?

Kötelezően nem írja elő. Az EU-csatlakozással járó árszínvonal-növekedés magában hordozza azonban a bérek felzárkóztatásának a kötelmét is. Mint tudjuk, az EU egyik fontos törekvése, hogy az általánosan kötelező felzárkózás - szakmánként - az európai átlagbérek 60 százalékának az elérését érje el. Ezalól nem lehet kivétel egyetlen pálya sem. A jelenlegi tagállamokban a bérek átlagosan több mint a háromszorosát teszik ki a magyarországiaknak, a bérek felzárkóztatása azonban nyilvánvalóan éveket vesz igénybe.

3. Lesz-e drágulás a csatlakozás után?

Igen, de nem minden áru és termék esetében. Az EU-n belüli versenyben résztvevő szereplők nagy piacokat nyerhetnek és a kereslet növelése céljából igyekeznek minél több fogyasztót “ megnyerni ”, ami nem feltétlenül jelenti az áruk drágulását, hanem több termék esetében alacsonyabb árakat eredményezhet. Ráadásul Magyarország jelenleg sem számít olcsó országnak, ha összevetjük pl. a ruházati cikkek, a műszaki, elektronikai és a papíráruk árait egy-két uniós tagországban érvényben lévő árakkal.

4. Igaz-e, hogy több mint 25 évet kell várnunk arra, hogy elérjük az uniós életszínvonalat?

Részben. Ha 2004-ben belépünk, akkor “ a várakozási idő ” felgyorsul. Vagyis nem fog ennyi évünkbe kerülni a nyugati színvonal elérése, csak “kevesebbe”. Az előbb említett mediterrán országok példája bizonyítja, hogy 10-12 évvel a csatlakozás után már “ majdnem ” behozták a lemaradást. Ha Magyarország kimarad az Unióból, akkor valóban 25 évet vagy esetleget többet kell várni.

A Magyar EU-Kommunikációs Stratégiáról szóló fejezet

Ebben a fejezetben a szerzők tömören bemutatják a hazai kommunikációs stratégia történetét, céljait és célcsoportjait. Lényeges elem, hogy a szerzők az állampolgárok szemszögéből közérthetően ismertetik a stratégia társadalmi fontosságát.

Svéd, finn, norvég és osztrák EU-Kommunikációs Stratégiáról szóló fejezetek

A szerzők két külön fejezetben ismertetik az északi, valamint az osztrák uniós kommunikációs kampányokat. Bemutatásra kerülnek az említett országokban, az EU-tagsággal kapcsolatban használt érvek és ellenérvek, az EU-ellenes mozgalmak, ezek működése és programjai.

“Utazás Helvéciába”

Ebben a fejezetben a szerzők, Helvécia falu lakosaival készített beszélgetésüket tárják a nyilvánosság elé. Helvécia lakói EU- szkepticizmusuknak adtak hangot, megindokolva a belépéssel kapcsolatos félelmeiket, elutasító véleményüket. Fenntartásaik döntően az alacsony fizetésekre, a vélt árdrágulásra, a versenyképtelen gazdaságokra, a rokkantnyugdíjasok és a több gyermeket nevelő munkanélküli szülők helyzetére épülnek.

Középiskolai Kommunikációs és Oktatási Füzet

Ebben a részben az EU Munkacsoport, a hazai középiskolákban tartott beszélgetéseinek a tapasztalatait összegezte. Bemutatásra kerülnek a középiskolások által leggyakrabban feltett kérdések és az azokra adott válaszok. Továbbá a szerzők ismertetik a középiskolásokkal folytatandó EU-szakmai kommunikáció alapvető jellemzőit, ami egy újfajta és gyakorlatias oktatási és képzési modell alapját jelentheti.

Véleményvezér

Legyél hatósági főállatorvos állatorvosi diploma nélkül

Legyél hatósági főállatorvos állatorvosi diploma nélkül 

Kevés a hatósági állatorvos.
Kormányváltó hangulat

Kormányváltó hangulat 

Oda a Fidesz népszerűsége.
Sok nagy okos már világháborút lát

Sok nagy okos már világháborút lát 

Az orosz ballisztikus rakéta bevetése egy teszt volt.
Súlyos higiéniai problémák miatt megbüntették a szekszárdi kórházat

Súlyos higiéniai problémák miatt megbüntették a szekszárdi kórházat 

A büntetés mértéke nevetséges.
Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten 

A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.
Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt

Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt 

A nyugdíjas fizetések nagyon felizgultak Magyar Péter látogatása miatt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo