Míg a férfiak többsége – és leginkább a 40 év alattiak – jellemző tulajdonság alapján választ nevet a párjának (mint például a kicsim vagy a huncutka), addig a nők – főleg az idősebb korosztály – inkább a keresztnevükön szólítják kedvesüket. Abban azért nagyjából mindenki egyetértett, hogy a becenév használata partner- és helyzetfüggő, ugyanakkor segít közelebb kerülni a társukhoz, amitől sokkal intimebb lesz a kapcsolat.
A felmérésben részt vevők többsége szereti becézni a párját, és azt is szeretik, ha a másik ilyen formán kedveskedik nekik. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők azonban a többiekhez képest nagyobb arányban tartják erőltetettnek a becézést, és inkább kerülik azt.
Fotó: freeimages.com
Mit szeretünk, és mit nem?
A leggyakrabban használt – és leginkább elfogadott – becenevek a „drágám” és az „édesem”, őket követi a „szívem” és a „kicsim”. Nem túl eredeti elnevezések, és vigyázzunk is velük, mert minden negyedik társkereső ki nem állhatja ezeket. Ha már nagyon választanunk kell, a „szívem” a leginkább elfogadott az előzőek közül.
Mások előtt
A kutatás kíváncsi volt arra is, hogy mások előtt vajon mennyire kezeljük diszkréten egymás becenevét. A férfiak és a nők többsége is csak a keresztnevén beszél róla vagy szólítja a párját társaságban, akár ott a másik, akár nincs. Ugyanakkor a férfiaknál gyakrabban előfordul, hogy a becenevén is megemlítik kedvesüket, ez főleg a fiatalabb, 30 alatti korosztályra jellemző.
Egyedi becenevek
A társkeresők többsége mindig az adott kapcsolathoz illő, egyedi nevet ad párjának. Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél azonban gyakrabban fordul elő, hogy olyan becenévvel illetik aktuális párjukat, mint ahogy korábban exüket is hívták.
Végezetül néhány kreatív becenév, amiről beszámoltak a kutatásban részt vevők: Kisbakter, Hangyóca, Progresszív Halacska, Turcsi, Bubulina, Pihe, Vikingem.
