A fenntartható fejlődés fogalma az 1980-as évek elején jelent meg a nemzetközi szakirodalomban, Lester R. Brown jelentése nyomán. A szakember definíciója szerint "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket." A fenntartható fejlődés célja tehát a szociális, a gazdasági és környezeti szempontok összehangolása a fejlesztési stratégiák, programok kidolgozásakor, valamint figyelembe vételük a megvalósítás alkalmával.

A fenntartható fejlődés és a környezettudatosság

A közvélemény-kutatás adatai alapján elmondható, hogy a lakosság mindössze 14 százaléka rendelkezik hozzávetőleges információval, és mindössze 3 százaléka tudott pontos fogalmi meghatározást adni a témával kapcsolatban. A vásárlói tudatosság - beleértve a környezettudatosságot is -, a magyar lakosság harmadára jellemző. A vállalatok által előállított termékek, illetve kínált szolgáltatások kiválasztásakor pedig a válaszadók közel 10 százaléka fordít figyelmet arra, hogy a megvásárolt érték mennyire követik a fenntartható fejlődés szempontjait. Nem meglepő módon a jövedelem szempontjából a magas keresettel rendelkező, az AB-szegmensbe eső vásárlók a legtudatosabbak.

A kevés értesüléssel rendelkező válaszadók azonban kifejezték igényüket arra vonatkozólag, hogy szeretnének széleskörű tájékoztatást kapni az általuk vásárolt termékekről, azok előállításáról, valamint az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásukról. A bővebb felvilágosítást igénylő válaszadók többsége a 20-39 éves korosztályba, valamint régiós besorolás szerint a Közép-Dunántúlon, valamint az Észak-Magyarországon élők tartoznak. A hiteles és megbízható információk birtokában a lakosság kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy adott termékért, amelyről pontosan tudja, hogy előállítója figyelembe veszi a fenntartható fejlődés szempontjait.

A vállalatok társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos általános vélemények a magyar lakosság körében

A hazai helyzetet illetően a válaszadók 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte a magyarországi cégek elegendő figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő működésre, és jelentős hányaduk, 64 százalékuk számolt be ellentétes álláspontról. Fogyasztási szempontból legértékesebb (20-49 éves korosztály, legmagasabb vagyoni státuszú, felsőfokú végzettséggel rendelkező, vezető beosztású) körből kerültek ki a leginkább elégedetlenek.

A vállalatok által képviselt társadalmi értékek, normák közül nagyon magasra értékelték a környezetvédelem érdekében tanúsított szerepvállalásuk fontosságát, valamint az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosítására irányuló tevékenységüket.

A fenntartható fejlődésért készített tanulmány arra a tényre is rávilágít, miszerint a lakosság milyen módon szerez információt egy-egy vállalatról és a kapott információt mennyire tartja hitelesnek, elfogulatlannak, megbízhatónak. Az adatokból egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy a lakosság leginkább a gazdasági szférán kívül eső hivatalos szervekben, illetve a civil szervezetekben bízik meg, a legszkeptikusabb pedig a vállalatok saját reklámjaival szemben.