Az adatgyűjtés folytatódik

1999 óta vesz részt Magyarország az Európai Unió ESIS (European Survey of Information Society) programjában az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) által. Az ESIS hangsúlyozott célja volt, hogy egy információs projekt adatbázist hozzon létre. A program lezárásával 2582 project adatai kerültek a rendszerbe, ebből 650 az unión kívüli térségből, 74 Magyarországról. Az adatgyűjtés a jövőben más formában, de folytatódik tovább.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A program keretében az ITTK 74 információs társadalom projektet kutatott fel és helyezett el a nemzetközi Tudásbázis elnevezésű adattárházba. Ezzel az összes project 5 százaléka volt magyar. Az országok többsége 30 körüli projektet tudott összegyűjteni. Az adatbázisban szereplő projektek száma alapján Magyarország első a közép kelet-európai térségben (az persze kérdéses, hogy az ITTK munkatársai dolgoztak ilyen jól, vagy valóban élen járunk az IT programok számában). Az új ESIS Tudásbázis már működik és a www.ispo.cec.be/esis címen érhető el. Ez egy olyan hatékony adatbázis alapú keresőrendszert jelent, amely révén a felhasználók átvizsgálhatják és használhatják az IT fejlődésről készített EU tagországok, mediterrán térség és a közép kelet-európai régió adatait, összegzéseket és elemzéseket.

Egy korábbi Piac és Profit számban beszámoltunk arról, hogy az EU program lezártával kérdésessé válik, hogy folytatódik-e az adatgyűjtés. Június 20-án a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott sajtótájékoztatón kiderült, a kutatóközpont nem áll le az adatgyűjtéssel, három újabb projekt keretében folytathatja az információs társadalom vizsgálatát. Z. Karvalics László, az ITTK tudományos igazgatója elmondta, hogy úgy tűnik, egyre inkább szükség van ezekre az adatbázisokra. Mind a kormányzat, mind a civil társadalom felismerte, hogy az információs társadalom jelentette kihívásokkal muszáj foglalkozni, és a világhoz ezen a téren is közeledni kell. Ennek a tudatában a kormányzat keretein belül is lett gazdája a területnek és a civil szféra is egyre öntudatosabban jelzi igényét a helyi fejlesztésekre.

Az ITTK kutatásai szerint az információs társadalmi fejlettség alapján készített országrangsorban Magyarország évek óta 27-28. helyen áll, azonban ez nem azt jelenti, hogy az elmúlt időszakban nem történt változás – mondta Z. Karvalics. Öt év alatt lassú átalakuláson mentek keresztül az országok, amin belül a magyar növekedés arra volt elegendő, hogy az ország stabilan megőrizze pozícióját. Az ötéves vizsgálat alapján a legintenzívebben Románia, míg a legkevésbé lendületesen Új-Zéland fejlődött. Ahhoz, hogy egy ország a legtöbbet profitáljon az információs társadalmi lehetőségekből, átfogó és tudatos kormányzati valamint társadalmi erők mozgósítására van szükség – hangzott el a sajtótájékoztatón. Magyarország határhelyzetben van: amíg tartani tudja az átlagos növekedési ütemet, a középmezőnyben marad, de az az átfogó stratégia, ami az előretöréshez lenne szükséges, még hiányzik – jellemezte a magyar állapotot Z. Karvalics László.

Három területen folyik tovább az adatgyűjtés. Az uniós projekt lezárást követően HUSIS néven történik az Információs Társadalmi projektek feltérképezése, most már inkább a hazai szereplők adatigényének megfelelő kérdőív alapján. Az ITTK célja, hogy egy olyan kiapadhatatlan adatforrást hozzon létre, amely minden magyarországi információs projecthez nyújt használható adatbázist, tanulságot, illetve segítse a szereplők egymásra találását.

2001 szeptemberében indult az ITTK és a TÁRKI közös kutatása a nemzetközi World Internet Project (WIP) keretében. Ennek célja, hogy összehasonlító panelvizsgálat alapján maradandó lenyomat készüljön az internethasználat elkövetkező 10 éves fejlődéséről. A fő téma az internethasználat elterjedésének dinamikus vizsgálata, valamint az internetpenetráció növekedésének társadalmi hatásainak feltérképezése.

Néhány, a vizsgált kérdések közül:
Kik használják a világhálót és mióta?
Kik válnak felhasználóvá, és ez milyen egyéb változásokkal jár együtt?
Kik nem használják, és milyen gátlótényezőkkel kell számolni?
Az internet használata milyen társadalmi és társadalomlélektani változásokat indukál? Hogyan változtatja meg az emberi kapcsolatokat és a fogyasztási szokásokat?

A programot Amerikában a Microsoft és az America Online is támogatja.
Az ITTK a már lezárult és folyamatban lévő adatgyűjtési programok és felmérések alapján létre szeretné hozni a magyar E-readiness Központot, amely elkészíti, és időről időre megismétli az ország e-gazdasági felkészültségéről szóló vizsgálatot nemzetközi összehasonlításra alkalmas módon. Az ITTK célja, hogy a felkészültségi vizsgálat az egyes régiókra külön-külön is kiterjedjen, és ennek révén a mérésnek egy műhelye és módszertani standardja alakuljon ki. Az ITTK munkatársai szeretnék, ha a kutatásokhoz a kezdeti időszakban szervezett promóció is társulna, igazolva, hogy vezethet út a leírástól az elemzésen át a véleményformálásig, illetve a döntésekig – mondták a trendkutató központ tudományos munkatársai a sajtótájékoztatón.

Néhány adat az ESIS kérdőívekre adott válaszok feldolgozása alapján

Véleményvezér

Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.
Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo