A nem végleges eredmények szerint Kurz konzervatív Néppártja (ÖVP) a vártnál is nagyobb arányban győzött, 37,1 százalékot ért el, míg az FPÖ súlyosan visszaesett: a 2017-es 26 százaléknál csaknem 10 százalékkal kevesebb szavazatot kapott. A Zöldek, akik az előző választáson nem érték el a 4 százalékos bejutási küszöböt, most 14 százalékot kaptak. A szociáldemokrata SPÖ súlyosan visszaesett, csaknem 27 százalékáról 21.7 százalékra.
MTI/AP/Matthias Schrader
Az ORF, az osztrák közszolgálati adó felmérése szerint az FPÖ vagy negyedmillió csalódott szavazója adta voksát az ÖVP-re és közel ugyanennyien nem mentek el szavazni. A voksolás előtti héten robbant az újabb Strache-botrány: kiderült, hogy a kormány volt második embere évek óta a pártja által folyósított gazdag reprezentációs keretből élte világát és felesége is nagy összegeket kapott.
Kurz terveiről csak annyit mondott, hogy miután a héten megkapta a kormányalakítási megbízást Alexander Van der Bellen államelnöktől, tanácskozni fog valamennyi parlamenti párt vezetőivel. A kancellár a kampányban is ezt ígérte, miközben az FPÖ nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szeretnének ismét együtt kormányozni az ÖVP-vel. A számok alapján ennek nem lenne akadálya, de tartalmilag sem. A két párt nézetei sokban, többek között a migráció, a muszlimok negatív megítélésében egybevágtak s ha nincs a Strache-botrány, máig együtt kormányoznának. A történtek után azonban Kurz számára, aki nem győzte hangsúlyozni koalíciójuk sikereit, tarthatatlanná vált a partner.
Norbert Hofer, az FPÖ (nemrég Budapesten, Orbán Viktornál járt elnöke) kijelentette: az eredmény tükréban valószínűtlen, hogy párt ismét bekerülne a kormányba, Strachét pedig, ha a legújabb gyanúk beigazolódnak, várhatóan kizárják a pártból.
Werner Kogler, a Zöldek elnöke annyit mondott: nem tudják, részt vesznek-e majd az új kormányban (amint azt az ÖVP-ben és másutt sokan, már az ország nemzetközi tekintélye miatt is szeretnék), mert kérdéses, össze tudják-e majd egyeztetni álláspontjaikat. Ami valóban nyílt kérdés. A Zöldek a centrumtól balra álló, a bázisdemokrácián alapuló, a migránsok jogait is támogató, liberális párt, szavazóik elsősorban a nagyobb városok fiatalabb választói. Sebastian Kurznak így nehéz dolga lesz a kormányalakítással, amely hosszú időt is igénybe vehet. Az, hogy az olasz szélsőjobb vezetője Matteo Salvini után a Fidesz osztrák elvbarátai is kimaradnak országuk kormányából, nagy csalódás lehet a magyar vezetésnek.
Ausztriában Heinz-Christian Strache alkancellár pártelnök „Ibiza-botránya” után kellett előrehozott választásokat tartani mert egy titokban készült videófelvételből kiderült: Strache (vélt) orosz oligarcha százmillióiért nagy állami megendelésekkel fizetett volna, hogy a hatalom csúcsára kerülhessen. Májusban a parlament az Európára szóló botrány miatt bizalmatlanságot szavazott a Kurz-kormánynak. Azóta, új kabinet megalakulásáig, ideiglenes szakértői kabinet vezeti az országot.
