Elizabeth Rowe éveken át kérvényezte, hogy férfi kollégájához hasonló fizetést kaphasson, az ő bérét azonban jóval alacsonyabban tartották. Rámutatott a törvényi előírásokra, és megpróbálta házon belül megoldani a problémát.
Fél éven át minden lehetőséget megadott a zenekarnak az ügy elsimítására, így a törvénynek és szabályozásoknak megfelelően bőséges bizonyítékot is felmutatott, hogy igazát alátámassza. Sajnálja, hogy bírósághoz kellett fordulnia a helyzet javítása érdekében.
Rowe úgy gondolja, hogy a zenekar őt a Bostoni Szimfonikus Zenekar arcának használta a zenekart népszerűsítő kampányokban, PR- és egyéb sajtóeseményeken, támogatói találkozókon. A fuvolista ezenkívül úgy érzi, hogy a zenekar bosszút állt rajta, amikor megosztotta a fizetési egyenlőtlenséggel kapcsolatos aggályait.
Néhány nappal azután, hogy a Bostoni Szimfonikus Zenekar fuvolistájának egyenrangú fizetésre irányuló perindítványa nyilvánosságra került, massachusettsi fellépésén a közönség vastapssal üdvözölte, jelezve, hogy támogatja az egyenlő fizetésért folytatott küzdelmét.
Ami érdekes volt, hogy az ováció nem csak a közönségből jött, hanem a színpadról is. Sőt, az ügyben megnevezett férfi zenész is támogatói nyilatkozatot adott ki. „Úgy gondolom, hogy Elizabeth a társam, velem egyenrangú és megilleti a kompenzáció” – nyilatkozta.
Elizabeth Rowe esete bizonyosan mérföldkő lehet más szakmák történetében is.
Forrás: papageno.hu