Az Európai Bizottság az új büdzsében már szerepelteti a 2004-ben taggá váló országok befizetéseit és a nekik jutó támogatásokat is, méghozzá 2004-es árfolyamon számolva. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozó tíz új tagország mindegyike a közösségi költségvetés nettó kedvezményezettje lesz - erősítette meg a bizottság költségvetési kérdésekért felelős tagja.

A 25 tagú unió költségvetése már nem tesz különbséget régi és új tagállamok között, a közösségi politikák finanszírozását, illetve az uniós támogatásokat illetően mindegyikükre ugyanazok a szabályok vonatkoznak és a teljes keret nem haladja meg a Berlinben előirányzottakat. Néhány európai parlamenti képviselő ugyan kifogásolta, hogy az újaknak jutó támogatások magasabbak a decemberben Koppenhágában kialkudottnál, de a bizottság ezt azzal hárította el, hogy a számokat már a 2004-es vásárlóértékhez igazították.
Rendkívüli kiadások esetére az EU-nak továbbra is marad mozgástere, hiszen a költségvetés plafonját annak idején az uniós GDP 1,24 százalékában határozták meg. A 2004-es költségvetésben az előirányzatok főösszege 115 milliárd, a kifizetéseké pedig 111 milliárd euró, ami a 25 tagú EU összesített GDP-jének 1,12, illetve 1,08 százaléka. A kifizetések 2005-ben és 2006-ban pedig csak a GDP 1,06 százalékát érik el.

A közös mezőgazdasági politikára, illetve a felzárkóztatást segítő úgynevezett strukturális műveletekre jutó pénzek csak fokozatosan emelkednek, mivel az új tagok az előbbi esetében tíz, az utóbbiéban három évig kevesebb támogatásra számíthatnak, mint a régiek. Külön rubrikában szerepel a külső határok ellenőrzésének javítását szolgáló "schengeni alap", amelynek összege évi 280-300 millió euró, Magyarország a három év alatt összesen 147 millió eurót kaphat e célból, mely költségeinek több mint 70 százalékát fedezi.

Az előcsatlakozási alapokból Bulgária és Románia sokkal több támogatást kapna, mint eddig, hogy elősegítsék felkészülésüket egy esetleges 2007-es csatlakozásra. Ugyanebből az alapból támogatnák, szintén megemelt összeggel Törökországot. Ciprus török felének csatlakozására, valamint atomerőmű-bezárásokra szintén külön tettek félre pénzt.

Új tétel az újonnan csatlakozó országoknak átalányként fizetendő költségvetési visszatérítés, amelyeknek az a fő célja, hogy a csatlakozás utáni első években egyikük se kerüljön nettó befizetői pozícióba. Erre a célra az EU 2004-ben 1,41 milliárd eurót szán, ami 2006-ra 1,041 milliárdra csökkenne. A Magyarországnak nyújtandó költségvetési kompenzáció összege három év alatt 56 millió euró lesz.

Forrás: EUKK sajtóközpont