Norvégia fjordjain, part menti vizeiben, szigetein vagy 400 millió lazac rajzik. Bár a név azonos, ezek igencsak különböznek a szabad vizekben élő társaiktól: míg az utóbbiak kisebb halakkal táplálkoznak, a tenyésztetteknek ebből nem jut, hiszen ilyen etetéssel gyorsan kimerítenék a tengerek halkészletét.
A „rab” lazac növényi fehérjékből és olajokból készített tápot kap, amelyet hosszú csövekkel juttatnak be a rendszerbe. A mennyiséget (mint a tenyésztést általában) számítógép szabályozza: amint a halak lassabban esznek, kikapcsolják a tápot. A tenyésztés szakemberei messziről figyelik a lazacokat, a hálókra szerelt kamerák közvetítik a képet.
Fontos az állandó megfigyelés ahhoz is, hogy idejében észleljék a veszélyes betegség, a lazactetű megjelenését. Az IBM Watson intelligens számítógépes rendszer észreveszi, ha vízililiomok jelennek meg. Ez annak a jele, hogy 1-2 héten belül ellepik a tetvek a lazacokat.
(Forrás: Süddeutsche Zeitung)
