Összességében elmondható, hogy a szerencsejáték-függőség kialakulásának esélyét erősíti a magányosság érzése – akár intenzív közösségimédia-használat mellett is –, illetve a funkcionális, biztonságot nyújtó család hiánya. A kiterjedt baráti kör önmagában nem jelent elégséges védőhálót a függőség ellen. A szerencsejáték-függők az intenzív társas életük ellenére is egyedül érezhetik magukat, a függőség menekülési lehetőséget nyújthat nekik a nem kellően megtartó erejű családból és baráti körből.
Ha azonban intenzív, mély, minőségi társas kapcsolataink vannak, ha a család biztonságos közeg a számunkra, ha hajt minket az a cél, hogy anyagi biztonságot teremtsünk, és személyes életünkben fontos a tanulás, a fejlődés vágya, akkor ezek a jellemzők az alacsony kockázati mezőbe sorolhatnak bennünket.
