Társas kapcsolatok: mennyiség vs. minőség
A kutatás célja volt többek között az is, hogy feltárja azokat a tényezőket, amelyek elősegíthetik a szerencsejáték-függőség kialakulását.
A felmérés megállapítja, hogy az online szerencsejátékosok intenzívebb társas életet élnek, jellemzőbb rájuk, hogy kiterjedt baráti, családi körük van, valamint gyakrabban fogyasztanak közösségimédia-tartalmakat a nem játszókhoz képest. Sőt, a problémás játékosok jellemzően aktívabb társasági életet élnek (82 százalékuk heti szinten), de kapcsolataik felszínesebbek, és a család sem feltétlenül a biztonságot nyújtó közeget jelenti számukra: kevésbé töltik családjukkal az idejüket másokhoz képest.
A szerencsejáték-függők harmada úgy érzi, hogy a kiterjedt baráti körük ellenére is magányosak. Akik magányosnak érzik magukat, illetve kevésbé érzik a családjuk, környezetük támogatását, könnyen problémás játékossá válhatnak.
A kutatásból tehát kiderült, hogy kimutatható kapcsolat van a játékosok társas kapcsolatainak minősége és a szerencsejáték-függőségük kialakulásának esélye között, tehát nem a kapcsolatok száma, hanem azok minősége, mélysége számít.
„Nehéz megállapítani, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb: a játékszenvedély eredményezi a kapcsolatok elsivárosodását, vagy a gyenge minőségű kapcsolatok talaján szökken szárba a függőség” – véli dr. Marjai Kamilla, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, addiktológiai konzultáns. A szakember hozzáteszi: „Mindenesetre az addikció súlyosbodásával egyre sűrűbbé válnak a kisebb-nagyobb hazugságok és ferdítések, a titkolózás, az addig fontos személyek hanyagolása. Szélsőséges esetben a függő teljesen elmagányosodik, önmagát kívülállónak látja, akár annak ellenére is, hogy népes szociális közegben mozog.”