Hszi Csin-ping kínai elnök a dél-kínai Hajnan szigetén rendezett ázsiai gazdasági konferencián (Boao Forum for Asia, BFA) hosszú beszédet mondott a világgazdaságról. Úgy vélte,
minden ország egy hajóban evez, és elfogadhatatlan bármilyen kísérlet arra, hogy bárki is a tengerbe taszíttasson.Ehhez még hozzátette, hogy elutasítja a szankciós politikát. Szót emelve,
az egyoldalú szankciók és a messzire nyúló joghatóság ellen.Hszi Csin-ping kínai elnök véleménye azért izgalmas, mert az unió tagállamainak és az USA-nak az a legfőbb problémája Ukrajna megtámadásával, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot. Ezt, még az egyébként különutas politikát folytató Magyarország is elfogadhatatlannak tartja, amelyről egyhangú parlamenti döntés született. Hszi Csin-ping ezzel szemben leegyszerűsítve azt mondja, hogy bizniszeljünk feleim és ne nézzük egymás „piszkos ügyeit”.
Vagyis senki ne foglalkozzon Putyin ukrajnai inváziójával, se szankciókkal, se más módon. A kínai elnöknek ez az álláspontja nyilván összefügg azzal, hogy őt is többször kemény kritika érte az ujgurokkal szembeni bánásmód miatt. „Egy övezet, egy út” nevű gigaprojektjük mögött ugyanis állítólag szép titokban brutálisan elnyomják Hszincsiang tartomány 12 milliós őslakosságát. A hírek erőszakos sterilizációkról, internálótáborokról és a lakosság totális megfigyeléséről szólnak a keleti állam legnyugatibb tartományában. Kína tagadja ezeket a vádakat, a nemzetközi közvélemény pedig a mai napig nem tudott egységes álláspontot kialakítani ez ügyben.
A nemzetközi jog megsértése miatt Oroszországnak 26 év után távoznia kellett az Európa Tanácsból (ET). Ez azért nagyon fontos mozzanat, mert ez egy önkéntes szervezet, amely nyitva áll minden olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat. A Tanács egyik legfontosabb dokumentuma az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma. A szervezet a II. világháborút követően azzal a céllal jött létre, hogy a két világégés tapasztalataiból okuljon az emberiség. A Tanács gyakorlatilag egy olyan elképzelés szimbóluma lett az évtizedek alatt, amely egy békésebb, jobb világban hitt, mint amit a XX. század képviselt két világháborújával. Az Európa Tanács Winston Churchill, az Egyesült Királyság egykori miniszterelnöke ötletéből fakadt. Ő egy „Európai Egyesült Államok-ban” gondolkodott elkerülendő egy újabb világháborút, de olyan szoros együttműködést nem sikerült kialakítani. Helyette 1949. május 5-én, Londonban 10 állam aláírta a londoni szerződést, melynek keretében megalakult az Európa Tanács. Az intézmény tagjainak száma mindeddig folyamatosan nőtt. Magyarország a rendszerváltást követően 1990-ben csatlakozott.
A kilépés után most már Oroszországra de jure nem vonatkoznak tehát az Európai Bíróság ítéletei, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi jogot már nincs kinek számonkérni Putyinon. Ugyan Moszkva kiadott egy közleményt, mely szerint távozásukat követően is eleget tesznek az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek, de mindjárt hozzátették, amennyiben azok nem ellentétesek az orosz alkotmánnyal. Egyébként is az ET intézményeit, beleértve az EJEB-et is, szisztematikusan arra használták fel, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra és beavatkozzanak belügyeibe. Összességében tehát Oroszország közleményének inkább csak propagandisztikus jelentősége van, mint gyakorlati. De mit tartalmaz a nemzetközi jog egyik legfontosabb dokumentuma az Emberi Jogok Európai Egyezménye, ami akkora szálka lett Putyin szemében és ami miatt távoznia kellett az Európa Tanácsból.
Élethez való jogAz egyezményben az Élethez való jog az első helyen szerepel és a legfontosabb. Ennek hatályát felfüggeszteni kizárólag jogszerű háború esetén lehet. Csakhogy Ukrajna megtámadásával éppen ez a probléma. Nem tekinthető jogszerűnek, éppen ellenkezőleg, a nemzetközi jog legfontosabb normáit vette semmibe Oroszország.A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétől szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bűncselekményre ezt a büntetést állapította meg.
- A népek önrendelkezési joga
- Az államok szuverén egyenlősége
- Az államok területi épsége és politikai függetlensége
- Az államok belügyeibe való beavatkozás tilalma
- Az erőszakkal való fenyegetés és az erőszak alkalmazásának tilalma
- A nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésének tilalma
- Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása
Kétségtelen a nemzetközi jog betartását és betartatását nem lehet egy olyan területnek tekinteni, amely kizárólag sikertörténetektől hangos. Elég csak Idi Amin Dada életére gondolni. Az egykori ugandai diktátor több százezer ember meggyilkolásáért felelős. Volt boxbajnokként személyesen is szívesen törte el áldozatai gerincét. Ennek ellenére Szaúd-Arábiában csaknem nyolcvan évesen békében és nyugalomban halt meg ez a szörnyeteg, akinek jogi felelősségre vonása soha nem történt meg. Mindazonáltal a nemzetközi jog elvetése, vagy fellazítása az emberiség életében akár egy végzetes fordulat is lehet most az atomfegyverek korszakában. Nem véletlen, hogy Putyin is már többször befenyegette kritikusait ezek használatával. Így akár tetszik, akár nem jobb híján, mégiscsak a nemzetközi jog paragrafusaihoz lenne jó ragaszkodni.
Mindezzel kapcsolatban fontos hír érkezett tegnap Brüsszelből. Az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust megbízatásának megerősítését javasolja az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére és megőrzésére az elszámoltathatóság érdekében - közölte az unió brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testülete. A javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogja megtárgyalni és elfogadni.
