Meglehetősen vegyesen látják a magyarországi oktatás színvonalát a 19-29 éves fiatalok a K&H ifjúsági index szerint - közölte a pénzintézet az idei második negyedévben készült reprezentatív kutatás eredményeit a július végén esedékes felvételi ponthatás-hirdetés apropóján.

Jelentős a különbség

Az aktív fiatalok, azaz a már állásban lévők oktatásról alkotott véleménye az elmúlt negyedévekben javult, míg a diákoké továbbra is lesújtó - márpedig az oktatás színvonala nagyban befolyásolja a pályaválasztást, a későbbi karriert, végső soron a jövedelmet és az anyagi helyzetet is.

A dolgozó fiatalok 27 százaléka formált kifejezetten vagy inkább jó véleményt a magyar oktatásról, ami viszont magas érték az elmúlt évek adataival összehasonlítva: legutóbb 2016–2017-ben mértek ilyen jó adatot. Ez megelőzően a 2010-es évek elején áll az idei második negyedévihez hasonló szinten ez a mutató. A válaszadók 18 százaléka alá csökkent azoknak az aránya, akik inkább rossz véleménnyel vannak az oktatásról, mint jóval. Ugyanakkor ahhoz még kevesek az adatok, hogy trendszerű változásról beszélhessünk ezen a téren.
 
A diákok azonban továbbra sem gondolnak sokat a magyar oktatási rendszerről: jónak vagy elég jónak csak 10 százalékuk tartja, miközben 60 százalék azok aránya, aki rossznak vagy kifejezetten rossznak látja. Ilyen halvány adatokat utoljára a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban mértek a kutatók. A diákok véleménye iskoláikról érezhetően lesújtóbb, mint tíz évvel ezelőtt. Ezzel együtt az iskolába, felsőoktatási intézménybe járóknak csak 20 százaléka veszi fontolóra, hogy külföldön fogja folytatni tanulmányait, ami igen alacsony arány, utoljára 2020-ban, a pandémia idején állt ezen a szinten.