Iskola után külföld?

A diákok 40 százaléka válaszolt határozott vagy kevésbé határozott igennel arra a kérdésre, hogy a diploma megszerzése után tervez-e legalább egy időre külföldön dolgozni. Ez az arány tíz-tizenkét évvel ezelőtt még sokkal magasabb volt, az átlagos 50 százalék körül ingadozott, az elmúlt hét-nyolc évben azonban ritkán lépte át a 45 százalékot. Fontos részadat még ezzel kapcsolatban, hogy míg a 19–25 évesek 47 százaléka menne külföldre dolgozni legalább egy évre, addig a 26–29 évesek körében 16 százalékra esett ez az arány. Magyarország központi régióját fenyegeti a legnagyobb munkaerő-veszteség: az itt élők 54 százaléka tervez legalább rövid idejű külföldi munkavállalást.

 
Az elmúlt évek optimizmusára rácáfolva az idei második negyedévben a K&H felmérésben megkérdezett diákoknak csak 31 százaléka vélte úgy, hogy könnyen vagy viszonylag könnyen tud majd állást találni. Ez alacsony érték, a kutatók utoljára 2016-ban mértek hasonlóan visszafogott optimista hangulatot. Azok aránya, akik úgy vélik, hogy nagyon nehezen fognak állást találni, 16 százalék fölé nőtt, ami jelentős változás az év első negyedéhez képest. Ráadásul a hangulat romlása számos negyedéve tart, így tartós tendenciának minősíthető.

Az összkép jobb

Miközben az oktatásról alkotott vélemény nem túl kedvező, összességében a fiatalok többsége optimistán tekint a jövőbe. A felmérés szerint 66 százalékuk szerint kisebb vagy nagyobb pozitív változásra számítanak a saját életükben.
 
A munkakilátások terén is pozitív változás történt az előző negyedévhez képest, a második negyedévben a megkérdezett fiatalok 43 százaléka mondta azt, hogy elégedett a mostani helyzettel és nem tapasztal kedvezőtlen változást. Ez jelentős javulást jelent az egy negyedévvel korábbi 35 százalékos szinthez képest, egyben – holtversenyben – csúcsértéket jelent a felmérés 2012 vége óta íródó történetében, hiszen 43 százalékos eredményre eddig csak egyszer, még 2020 elején volt példa.