jogszabályok a költségvetési megállapodással összhangban szabályozzák a fejlesztéseket támogató kohéziós, illetve strukturális alapok céljait, felhasználásának feltételeit is.
Az európai regionális fejlesztési (ERFA/ERDF)alapról szóló jelentés az európai szociális alapra (ESZA/ESF) és a kohéziós alapra vonatkozó általános szabályokkal foglalkozik.
Bár az EP-nek ezen a területen hozzájárulási jogköre van (vagyis nem módosíthat, csak igent vagy nemet mondhat a tervezetre), a szakbizottsági képviselők elérték, hogy számos javaslatukat elfogadja az osztrák elnökség. Így például erősödik a környezetvédelmi szempontok szerepe, a fenntartható fejlődés támogatása. Az alapokból támogatják a fogyatékkal élők számára az akadálymentesítést. Ezen kívül erősítik a partnerségi elvet, vagyis a civil társadalom képviselői is bekapcsolódhatnak a strukturális alapok partnerségi tárgyalásaiba.
Az intézményközi egyezség értelmében a strukturális alapoknál az operatív programok uniós társfinanszírozási aránya az új tagállamokban, valamint Portugáliában és Görögországban elérheti a 85 százalékot.
A Tanács ugyanakkor nem fogadta el a szakbizottságnak azt a javaslatát, hogy a fel nem használt strukturális forrásokat tartalékolják, és ne utalják vissza az általános uniós költségvetésbe.
Európai regionális fejlesztési alap
Az Európai regionális fejlesztési alap (ERFA) kapcsán az egyik legfontosabb vitapont a vissza nem téríthető áfa-rész uniós forrásból történő támogathatósága volt. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy ezzel a lehetőséggel csak az ESZA-nal lehessen élni. Az Európai Tanács azonban, úgy döntött, hogy a vissza nem térítendő áfát az ESZA-n kívül az ERFA-nál és a kohéziós alapnál is lehessen támogatni, de csak azokban az országokban, amelyek egy főre eső GDP-je nem éri el az uniós átlag 85 százalékát. A parlamenti szakbizottság ez utóbbi kiegészítés eltörlését kérte, amibe a Tanács végül beleegyezett. A nemzeti finanszírozásba magántőkét is be lehet majd vonni.
A bizottsági javaslat szerint a lakásépítés -felújítás nem lett volna támogatható. Az Európai Tanács a GDP-átlag 85 százalékát meg nem haladó jövedelmű országok esetében, az ERFA-nál engedte volna meg ezt. A Parlament javaslatára végül a Tanács ez utóbbi szabályt fogadta el, azzal a kikötéssel, hogy a legszegényebb régiókban az ERFA legfeljebb 2 százalékát lehet lakásfelújításra költeni.
Kohéziós alap
A Kohéziós alapról szóló jelentést, amely szerint a 2000-2006-os időszakra 18 milliárdról 61,59 milliárd euróra emeljék az alap keretét a szakbizottság is támogatta.
A Kohéziós alapból azon államok részesülhetnek, amelyek egy főre eső nemzeti jövedelme nem haladja meg az EU-átlag 90 százalékát. Ide tartozik a tíz új tagállam, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország. #page#A 2007-2013-as periódusban már nem felel meg ennek a kritériumnak Spanyolország, ezért Madrid ún. kivezető támogatást (phasing out) kap. Kohéziós ország lesz viszont belépése után a két új leendő EU-tag, Románia és Bulgária is.
Sikerült elérni, hogy 2007-ben érvényesülhessen az N+3 szabály, vagyis hogy a megítélt forrásokat a kohéziós alapoknál is a projekt elkezdésétől számított három éven belül lehessen felhasználni.
Európai területi együttműködés
Az Európai Bizottság a régióközi együttműködést támogató, és most kifutó Interreg-program tapasztalataira építve javasolta egy új finanszírozási célterület bevezetését. Ez két szomszédos, de más országhoz tartozó régió estében támogatná a fejlődést, a régióközi együttműködést és a tapasztalatcserét.
A képviselők a költségvetési megállapodásban 300 millió euró pluszt harcoltak ki a területi kohézió támogatására. A szakbizottság ebből 200 milliót a határokon átnyúló, 100 milliót a régiók közötti együttműködésre fordítana.
Európai szociális alap
Az Európai szociális alappal kapcsolatban a Parlament által javasolt módosítások között szerepel, hogy a program hangsúlyozottan támogassa a szociális kirekesztődés és a diszkrimináció elleni harcot, a nemek közötti egyenlőség megteremtését, a fogyatékkal élők, inaktívak és kiemelten a hosszú távon munkanélküli fiatalok integrációját.
Az ESZA az európai szociálpolitika első számú eszköze, amely az Unió alapszerződésében lefektetett gazdasági és kohéziós célkitűzések jegyében támogatja többek között a teljes foglalkoztatás irányába történő fejlődést, a munka minőségének és termelékenységének fokozását, valamint a szociális kirekesztődés elleni harcot.
A következő lépések
A plenáris szavazás után lehetővé válik, hogy az uniós alapokból 2007. január 1-jétől megkezdődhessenek a kifizetések. Ehhez - várhatóan július végén - az Európai Bizottság kidolgozza a közösségi stratégiai útmutatásokat, amelyekről a Parlament hozzájárulási eljárás keretében, szeptemberben szavaz. Az egyes tagállamok ősszel kezdhetik meg a tárgyalásokat a Bizottsággal a források felhasználásának pontos menetéről.
Magyarország 22 milliárd eurót kap
Magyarország a 2007-2013-as időszakban mintegy 22 milliárd eurónyi uniós fejlesztési forrást kaphat a költségvetési megállapodás szerint. Ennek egyharmada jut a kohéziós politikára (infrastrukturális, környezetvédelmi beruházások), mintegy 10, illetve 4 milliárd euró az ERFA-, illetve ESZA-programokra. Kisebb összegekkel támogatják a versenyképességi és területi együttműködést.
Forrás: Európai Parlament Sajtószolgálat
