A tartási és az életjáradéki szerződés különbsége
A tartási és az életjáradéki szerződés közötti alapvető különbség a tartást, illetve az járadékadást vállaló személy szolgáltatásában van. Tartási szerződés esetén a tartásra kötelezett az eltartott körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására vállal kötelezettséget. Ez magában foglalja a tartásra jogosult lakhatásának biztosítását, élelemmel és ruházattal való ellátását, gondozását, betegsége esetén ápolását és gyógyíttatását, halála esetén illő eltemettetését. A tartási szerződés tehát egyfajta személyhez kötöttséget és bizalmi jelleget feltételez.
Az életjáradéki szerződés alapján a járadékadó meghatározott pénzösszeg vagy más dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. Az életjáradék szolgáltatása szinte minden esetben pénzfizetés formájában történik, rendszerint havi gyakorisággal.
Tartási, életjáradéki szerződést rendszerint magánszemélyek kötnek. A törvény ugyanakkor nem zárja ki, hogy akár tartás, akár életjáradék szolgáltatására jogi személy (pl. gazdálkodószervezet) vállaljon kötelezettséget.
Ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás
A tartást és az életjáradékot alapesetben ellenszolgáltatás fejében nyújtják. Az ellenszolgáltatás megjelenhet pénz vagy más dolog formájában. Az ellenszolgáltatás egyik leggyakoribb formája, hogy a tartásra jogosult a tulajdonában lévő ingatlant ruházza át a tartás fejében a tartásra kötelezett személyre. Nem kizárt azonban például értékes ingóság ellenértékként való átadása sem.
Tartási vagy életjáradéki szerződés ingyenesen (ellenszolgáltatás nélkül) is köthető. A közeli hozzátartozók között létrejött tartási vagy életjáradéki szerződés esetén a törvény vélelmezi az ingyenességet, kivéve, ha a körülményekből – így például magából a szerződésből – más nem következik.
Tartási jog bejegyzése ingatlanra
A tartás ellenértéke gyakran ingatlan formájában jelenik meg, tehát a tartásra jogosult személy az ingatlanát ruházza át a tartást (életjáradékot) nyújtó személyre. Ez adott esetben nehéz helyzetbe hozhatja az eltartottat, különösen, ha a tartást az ingatlan átruházását követően nem, vagy nem megfelelően teljesítik. Ezért a törvény lehetővé teszi, hogy a tartásra jogosult kérelmére, az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlanterheként tartási jogot jegyezzenek be, amennyiben az eltartó a tartási kötelezettsége biztosítására más megfelelő biztosítékot nem ad. Így abban az esetben, ha az eltartó nem teljesíti a szerződést, a tartási jog bejegyzése esetén az eltartott az ingatlanból kielégítést kereshet.
Szerencseelem a szerződésben
A tartási szerződést leggyakrabban az eltartott haláláig, tehát határozatlan időre kötik. Az életjáradéki szerződés szintén a járadékra jogosult haláláig szól. Ebből következik e szerződések úgynevezett szerencsejellege. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötéskor nem határozható meg a szolgáltatás (tartás, életjáradék) és az ellenszolgáltatás arányossága. Ennek oka, hogy nem látható előre, hogy a tartást, életjáradékot mennyi ideig kell teljesíteni. A szerencsejellegre tekintettel e szerződések utóbb nem támadhatóak pusztán arra hivatkozva, hogy az eltartott által adott ellenszolgáltatás értékéhez képest az eltartó szolgáltatása aránytalanul csekély értéket képvisel.
A fentiek alól kivétel például, hogy a bírói gyakorlat jó erkölcsbe ütközőnek tekinti az olyan tartási szerződést, amelynek megkötésekor a tartást vállaló személy tudta vagy biztos alappal következtethetett arra, hogy vállalt kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie (pl. eltartott súlyos betegsége miatt).
A tartási szerződés módosítása, megszüntetése
A tartási szerződést a felek közös megegyezéssel megszüntethetik vagy módosíthatják. Ezenkívül a bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása indokolatlan, különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel. Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását életjáradéki szerződéssé. Az életjáradéki szerződés bíróság által történő módosítására szintén van lehetőség, de a bíróság az életjáradéki szerződést tartási szerződéssé nem változtathatja át.
Ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis & Szabó Ügyvédi Iroda
