Új bevásárlóközpontokra leginkább Ázsiában van szükség, a globálisan fejlesztett területek több mint felét, 16,8 millió négyzetmétert Kínában építik, a tíz legnagyobb projekt közül hét Kínában található: köztük Csengdu (2,9 millió négyzetméter) és Tiencsin (2,1 millió négyzetméter), de Senjang, Csungking, Vuhan, Kanton (Guangzhou) és Hangcsou is több mint egymillió négyzetméternyi új bevásárlóközponttal büszkélkedhet a következő három évben. Más felzárkózó piacon is jelentős fejlesztések mennek végbe: Isztambulban közel kétmillió, Kuala Lumpurban, Abu-Dhabiban és Moszkvában több mint 800 ezer, Szentpéterváron, Új-Delhiben és Kijevben pedig több mint 400 ezer négyzetméter áll fejlesztés alatt.
A bevásárlóközpont-állomány gyors növekedésének oka ezekben a városokban a bővülő középosztály, az urbanizáció és a jobb minőségű kiskereskedelmi ingatlanok iránti kereslet emelkedése. A feltörekvő piacokon ma számos észak-amerikai és európai kereskedő versenyez, hogy az új lehetőségeket kihasználva előnyre tegyen szert.
Európában 10 százalékkal, 1,71 millió négyzetméterre nőtt az építés alatt álló bevásárlóközpontok területe 2012-hez képest, főleg a kontinens keleti felén. Isztambul ma a legaktívabb piac 32 (!) fejlesztéssel. Tavaly a török fővárosban 7 új központot adtak át, köztük a Marmara Parkot (94 000 m2) és a Trump Towerst (41 000 m2). Európa másik aktív piaca Oroszország, ami – Törökországhoz hasonlóan – az erős gazdasági növekedésnek és az emelkedő jövedelmeknek köszönhető. Szentpéterváron az új lakónegyedek, a bővülő út- és vasúthálózat lendíti előre a bevásárlóközpont-fejlesztéseket, amelyek félmillió négyzetmétert tesznek ki, Moszkvában pedig 815 ezer négyzetméternyi terület készül el a következő 2-3 évben. A szomszédos Ukrajnában Kijev 445 ezer négyzetméternyi építés alatt álló területtel rendelkezik, így a negyedik leggyorsabban fejlődő piac Európában, ahol tavaly rekordszámú, 40 új kiskereskedelmi hálózat lépett a piacra.
A magyar piac megállt
„Magyarországon idén mindössze 22 ezer négyzetméternyi kiadható területtel bővült a bevásárlóközpont-állomány: ez az Árkád 2 bővítése volt az Örs vezér téren – nyilatkozta Csörgő Anita, a CBRE kiskereskedelmi vezetője. – Ma nem épül semmi Magyarországon: az alacsony fogyasztás (a kiskereskedelem nagyjából 2006 óta lejtmenetben van) alacsony elérhető bérleti díjakkal párosul. A gazdaságnak mindenképpen javulnia kell ahhoz, hogy új márkák lépjenek be a magyar piacra.”
„Az új fejlesztésekhez szükséges finanszírozás még mindig nehezen elérhető. A hitelhez a fejlesztőnek a leendő bevásárlóközpont bérleti díjbevételének legalább 65 százalékával előszerződések formájában rendelkeznie kell, ez pedig gyakran a bérbe adható területek 80 százalékát is jelentheti, mivel a nagy bérlők jelentős kedvezményt kapnak a tulajdonostól” – tette hozzá Csörgő Anita. A CBRE elemzése szerint az egyetlen bevásárlóközpont, amelynek építése 2014-ben elkezdődhet, az Árkád-tulajdonos ECE fejlesztése lehet a Szentendrei úton. A finanszírozás jelentős részben megoldott, és az előbérleti szerződések is folyamatban vannak, a projekt végleges építési engedéllyel még nem rendelkezik, de a „plázastop” alóli felmentést már megkapta.
A GfK tavalyi felmérése szerint a különálló boltok a legkedveltebbek és leglátogatottabbak, a lakosság 42 százaléka e bolttípust választja legtöbbször. A vásárlók egynegyede a városszéli bevásárlóközpontokat részesíti előnyben leggyakrabban, és további egyhatoduk jár belvárosi plázákba vásárolni. 2010-hez képest megnőtt a különálló boltok kedveltsége és látogatottsága, míg a belvárosi plázáké csökkent. (És egyre inkább nő az online vásárlás aránya is hazánkban.)
