Magyarországon az első fél évben 1197 konferenciát rendeztek - 476 nemzetközit és 721 magyart - 10,7 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A konferenciákon közel 190 ezren vettek részt, (tavaly 249 ezer 420 résztvevőt regisztráltak) a rendezvények 72 százalékát Budapesten, 28 százalékát pedig vidéken tartották. A nemzetközi konferenciák több mint 80 százalékának még mindig a főváros ad otthont. A magyar konferenciák esetében sokkal erősebb, közel 40 százalékos a vidéki helyszínek szerepe.
Ahhoz azonban, hogy Magyarország és Budapest a konferenciaturizmus elismert központjává válhasson, továbbra is égető szükség lenne egy 3-4 ezer fő befogadására alkalmas konferenciaközpontra. Ennek hiányában az igazán nagy, több ezer vendéget vonzó rendezvények piacára nem vagyunk képesek betörni.
„Sorban jönnek a felkérések, telt házasok a konferenciák, így az ágazat fellélegezhet. A tavalyihoz képest idén jobb évre számítunk, mint amit a Malév csődje és a gazdasági válság miatti visszaesés után remélni lehetett” – összegezte korábban az ágazatban tapasztaltakat a Piac&Profitnak Ferenczy Anikó, a Magyar Kongresszusi Igazgatóság igazgatója.
Tovább nőtt a szállodák szerepe a rendezvények megszervezésében: a rendezvények 85,3 százalékát szállodában, 6,8 százalékát kongresszusi központban, 2,3 százalékát egyetemeken, 5,6 százalékát pedig egyéb helyszíneken tartották. A 476 db nemzetközi konferencián összesen 78 814 résztvevőt regisztráltak, átlagosan 166 fős részvétel mellett. A 721 db magyar konferencia 109 071 résztvevővel zajlott, így a résztvevők átlagos száma 151 fő.
Az orvosi, gazdasági és gyógyszeripari témájú konferenciák a legnépszerűbbek
2014 első félévében a legtöbb konferenciát (55,1%) orvosi témában rendezték. A gazdasági témában tartott rendezvények aránya 13,8 százalékot, a gyógyszeripari témát felölelő konferenciák aránya pedig 12,8 százalékot tett ki. Ezt követték az informatikai (6,4%), mezőgazdasági (4,6%), természettudományi (3,6%), és egyéb (3,7%) témában tartott rendezvények.
A nemzetközi konferenciák megrendelőinek nemzetiségi vizsgálata azt mutatja, hogy továbbra is a magyar megrendelők (51%) állnak az élen. A brit megrendelők (9,4%) a második helyet foglalják el, őket követik az amerikai megrendelők 8,4 százalékkal.
